Budapest, 2016.12.08. - Magyarországon 2015-ben 2,2 millió tonna lakossági hulladék keletkezett, aminek mindössze a 10%-át gyűjtötték szelektíven. A szelektíven gyűjthető hulladék legnagyobb részét az élelmiszer és fogyasztási cikkek csomagolóanyagai teszik ki.
Valószínűleg mindannyian megborzongtunk már a tél néhány napján, amikor az utcán sétálva nemcsak füstölő kéményeket láttunk, hanem a belőlük szálló orrfacsaró bűzre is felfigyeltünk. Sajnos ezzel az „élménnyel” nem leszünk gazdagabbak. Rongyokkal, műszálas ruhákkal, gumival vagy PET palackkal fűteni nem kimondottan egészséges és környezetbarát dolog, arról nem beszélve, hogy aki ezt teszi, jogszabálysértést követ el.
Nem is gondolnánk, de a 21. század nem létezhetne a mai formájában ritkaföldfémek nélkül. Se okostelefonok, se számítógépek, se LED-ek, se szélturbinák, se autóakkumulátorok. Bár igen fontosak számunkra, a ritkaföldfémek, mint amilyen a szkandium és az ittrium is, igen gyéren találhatók meg koncentráltan és gazdaságosan kitermelhető módon a földkéregben. Jelenleg a bányászat 90 százalékát Kína végzi – az Egyesült Államok épp idén zárta be egyetlen lelőhelyét.
Munkába állt Budapest első hulladékgyűjtő hajója, a Tersus. A Dunán közlekedő hajókról, az állóhajókról, illetve a vízparti szórakozóhelyekről gyűjti be a szemetet.
A szeméthegyek csak nőnek, miközben sok-sok embernek nincs tető a feje fölött. Ezt a két súlyos, de első látásra talán egymástól független problémát kötötte össze zseniális újításával egy kolumbiai vállalkozó.