Megelőzés

Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak.

A globális élelmiszerrendszer anomáliáiról, vagyis arról, hogy a multinacionális boltláncok mindig elérhető, széles termékkészletéért micsoda ökológiai árat fizetünk, és ez hogyan függ össze a perifériás, félperifériás országok munkásainak kizsákmányolásával, még áprilisban, a Szolidaritás a válságban című sorozat részeként írt a Mérce.

Mosószóda, szódabikarbóna, szódavíz – az egyszeri vásárló könnyen elbizonytalanodik – akkor ez ugyanaz, vagy van különbség? A mosószóda és a szódabikarbóna közötti különbség kémiailag mindössze egyetlen hidrogénatom. Nem véletlen, hogy szódabikarbónából szükség esetén süthetünk magunknak mosószódát! Szirmay Kati a Tudatos Vásárlók Egyesülete zöldháztartás-gurujának írása.

A Magyar Víziközmű Szövetség az idei évben is örömmel csatlakozott a műanyagmentes július kihíváshoz! Kapcsolódva a nemzetközi és a hazai projektekhez, a MaVíz is felhívja a lakosság figyelmét a környezettudatos viselkedésre és a műanyagmentes élet előnyeire!

Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz.

Valószínűleg sokak konyhapolcán rejtőzik olyan élelmiszer, amit pánikolva tett be a bevásárlókocsiba a koronavírus-járvány kezdetén. És valószínűleg erre csak akkor jön rá, amikor a kukába dobja ki, mert megromlott. Az élelmiszer-pazarlás a jobb módú és diplomás családokban gyakrabban fordul elő, miközben a világon közel egy milliárd ember éhezik. Az élelmiszer-hulladék azonban nem csak etikai kérdés, a klímaváltozás egyik főszereplője.

Magyar fejlesztésként mutatkozott be az újrahasznosított hulladékból kreált napelemes térkő, Ilyés Miklós tájépítész ötlete néhány éve.  A hagyományos betonból készült térkövek helyett valami sokkal környezetbarátabb alternatívát sikerült megalkotni.

Az indokolatlanul nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek, és nincs ez másként az egyszer használatos borospalackok tekintetében sem. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója most részletes képet vázolt fel arról, hogy miként lehetne csökkenteni a borospalackok használatából fakadó környezeti hatásokat.

Műanyag palackok és nejlonzacskók helyett szájmaszkokat és latex kesztyűket mos partra idén a víz. Több üzletben és vendéglátó-helyiségben a fertőzésveszély miatt először nem engedték, hogy saját zsákba, dobozba vásároljunk. A koronavírus-járvány felforgatta azt, ahogy az egyszer használatos műanyagokra gondolunk. 

Az Aral-tó kiszáradása, hatalmas, eladatlan fast fashion-termék hegyek, kizsákmányoló gyermekmunka, az egy évben kibocsátott globális CO2-mennyiség kb. 10 százaléka - csak néhányat soroltunk fel az olajszegmens után második legnagyobb szennyezőnek számító ruhaipar negatív hatásai közül. De valójában minek nekünk újra és újra új ruhadarab, amikor így is tele van a szekrényünk?