Megelőzés

A világ vesztésre áll az elektromos hulladék elleni küzdelemben – közölte az ENSZ egyik szakértője, miután egy jelentés szerint egy év alatt 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett a Földön.

Az egész mikroműanyag-történet elején egy darabig úgy tűnt, hogy csak az óceánok vannak tele az apró szennyezőkkel. Aztán megtalálták őket folyókban, tavakban, a szárazföldek legeldugottabb szegleteiben, barlangokban, a legkülönbözőbb élőlényekben és az emberi szervezetben is. Környezetkutatók és biológusok közel két évtizede vizsgálják az 5 milliméternél kisebb műanyagdarabkák vízi élőlényekre gyakorolt hatásait, de azt csak most kezdjük megérteni, hogy az emberi testben való megjelenésük milyen következményekkel jár.

Az osztrák főváros több mint tíz évvel ezelőtt indította el „Vizes iskolák” elnevezésű projektjét, amelynek célja, hogy a gyerekeket üdítők és palackozott vizek helyett csapvízre szoktassák. Ma már mintegy 120 ezer bécsi diák kizárólag csapvizet iszik a tanítás alatt – a várostól kapott kulacsból.

A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdasági gyakorlatok következtében a termőtalajainkat riasztó ütemben veszítjük el. A talajromlás élelmiszerhiányt és magasabb élelmiszerárakat okoz. A témában a Magyar Talajtani Társaság és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ismeretterjesztő napot tartott.

Szinte minden ország túllépi a WHO PM 2,5-re vonatkozó határértékét, amely a járművek és az ipar által kibocsátott, egészségügyi problémákat okozó apró részecskék mennyiségét jelzi.

Gyakorlatilag összeomlott a visszagyűjtési rendszer! A napokban írta meg a sajtó, hogy a fémhulladékok területén a MOL-koncesszió tavaly nyári elindulását követően 40 %-nyi fémhulladék eltűnt a visszagyűjtési rendszerből.

A közösségi komposztálás egy sokoldalú közösségi tevékenység, mely a városban élő környezettudatos, illetve világra nyitott és tudatos gyermekeket nevelő emberek számára sokféle haszonnal járhat. Bár panelházban vagy bárhol a belvárosban nehezebb lehetőséget találni a komposztálásra, mint egy kertes háznál, de nem lehetetlen, és szerencsére egyre több lehetőségünk van erre. Budapesten például számos kerületben van komposztpont, illetve vannak közösségi kertek is, ahova a kertet használók a háztartási hulladék lebomló részeit el tudják vinni.

Vajon mennyien tartjuk számon ruházati kiadásainkat, szokásainkat? Valószínűleg kevesen, így nem is vagyunk tisztában mennyire is ártalmasak vagyunk saját magunk környezetére. Ezen próbál segíteni, tudatosítani Kis Anna cikke a "Másfélfok" jóvoltából.

“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.

Év elejétől működik az 50 forintos palackok – hivatalos néven egyutas italos palackok – kötelező visszaváltási rendszere. Pár hete már meg is vásárolhatjuk az elsőket, amiken ott virít a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Ezt a díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatákba. Egyszerűnek tűnik, de pár dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mire.