Négy tipp a kevesebb hulladék termeléséhez

A hulladékok mennyisége - származzanak egyéni, vagy közösségi, ipari forrásból -, mára olyan fajsúlyú problémát jelentenek, ami mellett senki nem mehet el tétlenül, szótlanul. Egyik nemzet, egyik generáció sem ülhet karba tett kézzel, egymásra mutogatva, hogy kinek a felelőssége megakadályozni, hogy idővel ne csak a tengeri élőlények, de akár mi magunk is szinte szó szerint megfulladjunk a sok hulladéktól. Persze ez azért még odébb van, de tudjuk, hogy például a mikroműanyagok ma már akár az emberi táplálékokban is ott lehetnek, csak még nem teljesen ismert a hosszú távú hatásuk.

Sajnos a koronavírus-világjárvány kettős hatással járt e téren. Egyrészt csökkentette a környezet-szennyezést, mivel kevesebben ültek autóba, csökkent a gyárak termelése, és a kereskedelem, vendéglátás, turizmus is jelentősen kisebb kapacitással tudott működni. Másrészt, ezzel ellentétes trendként került be az életünkbe az eldobott, elhagyott maszkok, kesztyűk látványa, és a már-már elhagyott egyszer használatos műanyagok (zacskó, szívószál, pohár stb.) ismét visszakúsztak az életünkbe. Természetesen a fertőzés elleni védelemben rendkívül fontos a megfelelő óvintézkedések betartása, de azért lényeges, hogy odafigyeljünk ezen eszközök utóéletére is.

NEM BÁNTJA A SZEMÉT?

Miért nem szemétgyűjtő napnak hívjuk a mai napot? A szemét és a hulladék fogalmát érdemes külön választani, mivel nem teljesen fedi egymást a két fogalom. Amit a hétköznapokban szemétnek hívunk, az valójában a települési szilárd hulladék nevet viseli, ez alatt olyan, már haszontalanná vált anyagokat értünk, amelyeket a tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni, így az kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra. A hulladék pedig minden olyan anyagot vagy tárgyat jelöl, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Fontos tulajdonságuk, hogy kezelést igényelnek, amely újrahasznosítással, lerakással, termikus hasznosítással és egyéb módszerekkel is történhet.

HULLADÉKFAJTÁK

Ha hulladékról beszélünk, akkor ismét szembesülünk azzal, hogy milyen sokfajta módon szennyezhetjük környezetünket, ha nem figyelünk oda kellő módon. Hiszen ki sem kell mennünk az otthonainkból, máris rengeteg hulladék keletkezik például a fel nem használt, feleslegessé vált élelmiszerhulladék révén, vagy a lomtalanítás során döbbenünk rá, milyen sok lakossági hulladékot halmoztunk fel, amibe a lakossági elektromos hulladék és a háztartási hulladék is beletartozik.

Mielőtt azonban bármit is az utcára dobnánk, ellenőrizzük, hogy lomtalanítható-e ilyen módon, nehogy vétséget kövessünk el azzal, ha mondjuk szennyező anyagot próbálnánk ott elhelyezni. A kórházakban, egészségügyi intézményekben nem kevés fertőzött hulladék is keletkezik, de ilyen az utcán eldobott szájmaszk és a gumikesztyű is, amelyeket fertőzött hulladékként is kell kezelni, tehát ne vegyük fel puszta kézzel!

Ha lakásfelújításba kezdünk, ugyancsak nem kevés építési hulladék, sitt marad utánunk, aminek elszállításáról magunk kell gondoskodni. Ha az autónk robban le és már javíthatatlanná válik, akkor az már hulladékká vált gépjárműnek számít, ezt se hagyjuk az út szélén! A végére maradt a sokunk számára főleg csak a közösségi média útján látott tengeri és folyami hulladék is, amihez azért nekünk is sok közünk lehet. Nem véletlenül működik több kampány is ezek ellen, ilyen a műanyagmentes július, a szívószálmentes augusztus vagy a PET Kupa. További hulladéktípusok a virtuális és az űrszemét. Előbbit mi is generáljuk, de eljön az az idő, amikor sajnos már utóbbi sem csak az űrhajókból származó anyagokat fogja jelenteni.

https://www.travelo.hu/kozel/20200922-hulladekgyujto-nap-szedd-magad-hul...