Az Európai Bizottság bejelentette, hogy végrehajtotta a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015-ben elindított 54 pontos cselekvési tervét. Ezek után három jogos kérdés merülhet fel az olvasóban: mi az a körforgásos gazdaság, megvalósult-e már ezek szerint Európában, és ha igen, akkor miért nem vettük észre? A kérdésekre azonban egyáltalán nem egyszerű válaszolni.
Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.
Egy kis faluban lakunk, ahol minden hónapban egyszer megjelenik egy kukásautó, és elviszi a sárga zsákba külön gyűjtött szelektív hulladékot a házunk elől, cserében pedig ott hagynak nekünk a kerítésre tűzve annyi üres zsákot, amennyi telit elvittek. Nemrég elkezdett motoszkálni bennem a kérdés: mi lesz ezekkel a zsákokkal, mi történik pontosan a szemetemmel és jól csináljuk-e a szelektálást a családdal úgy, ahogyan csináljuk?
Norvégiából érkezik a legtöbb hulladék az Európai Unióba, olvasható ki abból a statisztikából, amelyet az Eurostat tett közzé hétfőn.
Egyre többen szeretnének környezettudatosan élni, a hulladékmentes mozgalom napról napra több követőre talál. A Pulzus kutatása szerint sokan változtatnának mindennapi – például közlekedési, étkezési – szokásaikon a környezet érdekében, legalábbis ezt állítják. Hulladékgazdálkodási szempontból az államnak is sok tennivalója lenne, az újrahasznosításban még az EU átlag mögött járunk.
A budapestiek többsége szeretné, ha visszaállítanák a kötelező betétdíjas rendszert az italoknál a hulladékgazdálkodásban. Ez derül ki a Greenpeace friss közvélemény-kutatásából, melyről Tömöri Balázs kampányfelelőssel beszélgetett a Bonum TV a Délelőtt című műsorában.