Hulladéklerakás

Lassan harminc éve, hogy nyaranta pomázi lakossá válok, mivel a szünidőt többnyire a Kőhegyre vezető turistaút melletti hétvégi házunkban töltöm, így van alkalmam nyomon követni a pilisi parkerdőbe vezető út és az erdőszél siralmas elszemetesedését, hulladék- és sittlerakóvá válását. A nyolcvanas évek vége felé apró gyermekeimmel "mindössze" egy teherautónyi hulladékot tudtunk összegyűjteni és elszállíttatni egy nyáron, de amióta azonban hozzánk is betört az árubőség és a modern csomagolástechnika áldásai, szinte hetente gyűlik ennyi.

Gyengíteni akarják az EU roncsautó-szabályozását?

Mintegy 10 éve várjuk a betét és letéti díjakról szóló kormányrendeletet megalkotását, nagyon-nagyon. Felhívtuk a szakma és a politikusok figyelmét, hogy nem lesz az úgy jó, ha a termékdíjtörvénnyel nem egyidõben lép életbe a betétdíjas kormányrendelet. Akkor lett kicsit izgalmasabb a dolog, mikor megtudtuk, hogy vannak akik már látták a tervezetet, majd – kerülõ úton - pár hét múlva megkaptuk véleményezésre mi is. Késõbb egy új verzió. Majd egy még újabbat.

Németországban 2003. január 1-tõl, a csomagolási törvényben megfogalmazott szankció alapján több egyutas csomagolás betétdíjassá vált. (ld. a Kukabúvár 2003. évi téli számát). Az ügy ezt követõen az Európai Unió bírósága elé került, ugyanis az Európai Bizottság és a francia ásványvízgyártók bepanaszolták Németországot a rendelkezés miatt.

Decemberben indítottuk útjára felmérésünket, amelyben a települések szemétszállítási gyakorlatát és azok jogi hátterét vettük górcső alá. 94 település adatai jutottak el hozzánk. Ezek teljes kiértékelése és a cselekvési programok kidolgozása jelenleg is tart.

A környezetvédelem tárca és a kormány elmulasztotta határidõre elkészíteni a betétdíjas kormányrendeletet, emiatt november elején "hul-ladikon" érkeztünk a Dunán és PETíciót nyújtottunk át Kóródi Mária Környezetvédelmi miniszter asszonynak (ld. 13. oldal). A PETíció átvételekor Kóródi Mária kezünkbe adta a betétdíjas rendelet elsõ tervezetét, melynek kísérõ levelében az szerepel, hogy a tervezet "még nem tükrözi a Minisztérium álláspontját". Ez jelen esetben azt is jelenti, hogy a betétdíjas rendelet január 1-ig biztosan nem fogadják el, annak hatálybalépése nem biztosított. A környezetvédelem ügye megint háttérbe szorult a sikeres ipari lobbiérdekek érvényesítése mögött. Egyelõre azt azért állíthatjuk, hogy úgy tûnik, reális esély van arra, hogy a jogszabály 2003. tavaszára elkészül, és hacsak a nyilvánvalóan erõs ellenérdekek (gazdasági tárcák) le nem gyõzik, valóban a kormány elé kerülhet.

A kormány néhány hónap alatt akarja lezavarni a Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitáját (ugyanez 3-4 évig zajlott a régi uniós országokban), mert állítólag az Unió csak ennek elfogadása után tudja indítani az elõcsatlakozási alapok támogatásait. Nem fejlesztési terv ez, hanem pénzhozzáférési terv, csak azokon a területeken "fejleszt", ahol az Unió pénzt (technológiát?) kíván adni. Még be sem fejezõdött a Stratégia véleményezése, máris elõhúzták a fiókból a "kész" Operatív programokat, tehát nem igazán volt mód a társadalmi vélemények felelõs figyelembe vételére. Az alábbiakban a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) hulladékos részérõl fejtjük ki véleményünket.

A csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet január 1-én lép hatályba. A szabályozás értelmében lehetõvé vált olyan közhasznú társaság(ok) létrehozása, melyek a csomagolóanyag-kibocsátók hasznosítási kötelezettségét licenszdíj ellenében átvállalhatják. Ezzel a céllal hozták létre a Magyarországon tevékenykedõ legnagyobb multinacionális gyártó és töltõüzemek az Ökopannon Kht-t. A kormányrendelet értelmében tanácsadó testületet kell felállítania, ahová kénytelen-kelletlen a HuMuSzt is meghívta. A tanácsadó testület eddigi tevékenysége finoman szólva is botrányos.