E munka első fázisában beszereztük az alapinformációkat: tájékoztatást kértünk a szakhatóságtól (Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség) és a kommunális szolgáltatótól (Városüzemeltetési Kht). A hivatalok, -- meglepő módon - mindössze kilenc olyan, ismert lerakó adatait tudták átadni nekünk, amelyekről bizonyos rendszerességgel a kommunális szolgáltató elszállítja a hulladékot.

Az információgyűjtés második szakaszában a munkatérképek és légifelvételek beszerzése szerepelt. A potenciális illegális hulladéklerakókat a légifelvételek elemzésével próbáltuk azonosítani, majd ezt követte a gyakorlati terepi munka, azaz a feltételezett lerakók egyenkénti felkeresése. Ebben a szakaszban kerestük meg azokat a nyíregyházi általános iskolákat is, amelyek részt vettek az E-Misszió Egyesület "Lakóhelyem öröm-bánat térképe" című pályázatán. E pályázat keretein belül számos illegális hulladéklerakót tártak fel a tanulók, amelyeket a segítségükkel könnyedén azonosíthattunk. Főleg a sóstóhegyi Szabó Lőrinc és az orosi Herman Ottó Általános Iskola nevelői és tanulói voltak segítségünkre. Továbbá a nyilvánosságot igénybe véve kértük Nyíregyháza polgárainak segítségét is. Ennek hatására számos lakossági bejelentést is kaptunk, amelyek értékes információkat jelentettek egy-egy lerakó működésével kapcsolatban.

Eredmények

A terepbejárásokon tapasztaltak alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén a mai napig 85 darab illegális hulladéklerakót derítettünk fel. (Az adatbázis folyamatosan bővül, hiszen azóta is kapunk bejelentéseket általunk még fel nem tárt lerakókról.) Ebből 28-at Nyíregyháza belterületén, 57-et a várost körülvevő bokortanyákon illetve a csatolt településeken derítettünk fel. Talán nem érdemtelen az illegális hulladéklerakókat csoportosítani megjelenési formájuk alapján:

Hulladéklerakás mezővédő erdősávokban, utak mentén: az egyik leggyakoribb lerakási forma, gyakorlatilag valamennyi aszfaltborítású út mentén találkoztunk ezzel a jelenséggel, amely elsősorban Nyíregyháza külterületi részein, a bokortanyákon, kertvárosi övezetekben jellemző. Dominánsan a kommunális hulladékok különböző fajtáit találtuk ezeken a helyeken. Jellemző, hogy ezen erdősávokban a hulladék elszórtan, diszpergáltan jelentkezett, olykor egy-egy gócpontban (gyakran buszmegállókban) csoportosulva. A dokumentálás során ezen gócpontokat vettük fel, jelezve, hogy az erdősáv teljes hosszában jellemző a hulladék lerakása. További észrevételünk, hogy a hulladék döntő többségében a gyakran használt, forgalmas, aszfaltborítású utak mentén található, míg a földutak mentén elenyésző volt a feltárt lerakók száma.

Hulladéklerakás építési telken, elbontásra ítélt, elhagyott épületek környékén: főleg Nyíregyháza belterületén találtunk ilyen típusú lerakókat. Ezeken a helyeken a kommunális hulladék mellett jelentős mennyiségű építési-bontási törmelék is felhalmozódik. Jellemző, hogy viszonylag kis területen nagy mennyiségű hulladék gyűlik össze. E hulladéklerakók életútjára jellemző, hogy az elhagyott, romos házak az időjárás viszontagságai és a hajléktalanok bontási tevékenysége által válnak illegális lerakóvá. Fokozott környezeti veszélyességű helyek ezek, baleset-, tűz- és járványveszély jellemző a bomló szerves anyagok és veszélyes hulladékok, valamint az építési törmelék miatt.

Hulladéklerakás tóparton, csatornaparton, belvizes, vízjárta területeken: rendkívül elterjedt illegális hulladéklerakó forma, amelyet szinte kizárólag a tanyabokrok környékén, a város határain túl észleltünk (kivétel a Városliget -- Bujtosi tórendszer -- környéke). A lerakott hulladékok köre ezeken a helyeken volt a legszélesebb, viszont a leggyakrabban tartalmazott fertőzés- és járványveszélyes, bomlékony állati és növényi eredetű hulladékokat (trágya, szeszfőzdei hulladék, állati tetemek). E lerakók azok, amelyek a legsúlyosabb veszélyt jelentik a környezetre, hiszen gyakran közvetlen összeköttetésben állnak élővíz-csatornákkal, mezőgazdasági területekkel.

Hulladéklerakás gödörben, homokbányában: szintén gyakori illegális hulladéklerakó forma, amellyel egyaránt találkoztunk Nyíregyháza bel- és külterületein. E lerakók egy kisebb hányada régebben szemétlerakásra kijelölt terület volt, ám e telepek nélkülöztek és nélkülöznek mindenféle műszaki védelmet, tervszerű rekultivációs tevékenységet (például tömörítés, földtakarás alkalmazása). E lerakók környezeti veszélyessége igen nagy, mivel egyaránt befogadtak és befogadnak ipari, mezőgazdasági és kommunális hulladékokat, ráadásul öngyulladásra is hajlamosak. Jelentős ezeken a lerakókon a veszélyes hulladék hányad is. Jellemző továbbá a spontán rekultiváció, a lerakó egy részének benövényesedése, ami megnehezíti a terület tervszerű rekultivációját.

Felhagyott, rekultivált lerakók: Nyíregyháza város egykori hulladéklerakói közül számos jelenleg is azonosítható. ?gy például a Kállói út-Csárda utca-Nyírjes háromszögben lévő egykori szeméttelep. Ezt 1960-tól 1985 júliusáig használták a kommunális hulladék lerakására. A terület maga mély fekvésű, vizenyős, s mivel a lerakónak semmiféle műszaki védelme nem volt, környezeti veszélyessége szintén igen nagy, mivel összeköttetésben áll a felszíni és talajvizekkel is. Fontos körülmény, hogy a lerakó "hivatalos" működésének ideje alatt válogatás nélkül hordták ide a különböző ipari és veszélyes hulladékokat. Rendszeres volt a hulladék begyújtása is. A különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a szeméttömb jelentős mennyiségű gázt tartalmaz (a gázképződés normális jelenség egy ilyen korú lerakónál), ami adott esetben robbanásveszélyes lehet. Jellemző, hogy a lerakót a lakosság továbbra is -- immár illegális lerakóként - használja. Maga a terület jelenleg a spontán rekultiváció jeleit mutatja, felszíne egyenetlen, a hulladék néhol még kilátszik.

Összegzés

Az aligha vitatható, hogy Nyíregyházára rendkívül rossz fényt vet az a tény, hogy bármely módon (közút, vasút) közelíti meg városunkat a vendég, minden alkalommal illegális hulladéklerakók tömegét kell szemrevételeznie, miközben befut a városba. Amellett, hogy esztétikailag is kifogásolható ez az állapot, a fertőzés-, tűz-, és balesetveszélyes, állandó élővízkapcsolattal, jelentős veszélyes hulladék tartalommal rendelkező, valamint belvizes területen fekvő lerakók környezeti időzített bombaként működnek városunk körül. A statisztikánk szerint húsz lerakó jelent tartalmánál, jellegénél fogva mindennapi veszélyt környezetünkre (felszámolásuk már tegnap késő volt...) illetve további 18 lerakó 500 köbméternél több hulladékot fogad magába. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gyakorlatilag valamennyi feltárt lerakón találtunk veszélyes hulladékokat. Ugyanakkor azt is nehéz megérteni, hogy a szakhatóság és a kommunális szolgáltató mindössze kilenc lerakót ismer. E kilenc között vannak például a nagyszállási kertek, amelyek a várostól legalább 5-6 kilométerre találhatók, ám a Városüzemeltetési KHT egyik telephelyének 200 méter sugarú körén belül hat darab illegális lerakót derítettünk fel, s nem olyanokat, ahol két zsák szemét ottfelejtődött. Egy biztos: radikális és mélyreható változásnak kell bekövetkeznie az Önkormányzat és a kommunális szolgáltató hozzáállásában illegális lerakó ügyben, hiszen a tapasztalataink alapján bátran kijelenthető, hogy jelenleg ez a legsúlyosabb környezeti probléma Nyíregyházán. Ezt azzal lehetne kezdeni, hogy például hulladékgyűjtő konténereket helyeznek el a tanyabokrokban, ahol ilyen edényzettel sehol nem találkoztunk, viszont illegális lerakókat szép számmal találtunk. Azonban az is elgondolkodtató, hogy az állampolgárok hiába tesznek bejelentéseket, hiába tudják bizonyítani, szemtanúkkal igazolni, hogy a Városüzemeltetési KHT és egyes építőipari cégek teherautói vígan gyakorolják az illegális lerakást -- évek óta semmi sem történik. Csak remélni tudjuk, hogy ezzel a programmal olyan meggyőző bizonyítékokat és olyan adatokat tudtunk az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani, amivel végre szembe képesek nézni az illetékesek.