Kedves Kuka Búvárok! Miért a fogyasztókat próbáljátok nevelni és nem az ipart kényszeríteni? Amíg egy üzem röhögve kifizeti a szennyezés és szemetelés miatt kirótt bírságokat - amit egyébként már az éves kalkulációba bevesznek - addig nem lesz rend. A fogyasztó a reklám rabja s nem tehet semmit. Fel kell emelni a betéti díjakat 500%-kal, a gyárakat törvénnyel kényszeríteni, hogy termékeikből eredő hulladékot visszavegyék, s csökkenteni kell az újrahasznosított papírból készült könyvek/füzetek árát, majd lesz rend. Ti is egy alapvető hibát követtek el, s a fogyasztót próbáljátok befolyásolni. Ez nem vezet semmire. Már 50 éve tudjuk ezeket s mi változott? Semmi! A helyzet csak romlott, az erdőink tele vannak roncsokkal, gumikkal. A szemetet nem a fogyasztó termeli, hanem az ipar. Csaó Attila

Kedves Attila! A HuMuSz évek óta két fronton harcol. Részben próbáljuk befolyásolni az ipart, a kereskedelmet és a törvényhozást: véleményezzük a hulladéktörvény tervezeteket (amit megköszönnek, de nem vesznek figyelembe), eljárásokat indítunk cégek és reklámok ellen, szakmai állásfoglalásainkat igyekszünk minél több helyen közzétenni. Sajnos ezen a vonalon nehéz eredményeket elérni és ez így is marad mindaddig, míg az ország vezetői némi látszatintézkedést lobogtatva szándékosan elhanyagolják, és utolsó helyre teszik a környezetvédelem ügyét, továbbá amíg az ipar saját érdekeinek érvényesítésért kapcsolatokat és hatalmas összegeket vet be. Hiába mondjuk mit kéne tenni, a döntéshozók elengedik a fülük mellett. Mivel ez szélmalomharc -- amit azért nem hagyunk abba -- igyekszünk az ellenkező irányba is hatni: a fogyasztókra, akik jóval fogékonyabbak és nyitottabbak az ügy iránt. Úgy gondoljuk, hogy a reklám rabjává vált fogyasztóból több-kevesebb munkával környezettudatosan gondolkodó vásárlót lehet formálni, aki aztán döntéseivel befolyásolhatja a piaci kínálatot. Szerintünk a "sok kicsi..." szalmaszálba is érdemes kapaszkodnunk, számos jó tapasztalatunk van ezzel kapcsolatban.

Jelmezek szemétből

Valami eszembe jutott az otthoni hasznosításról. Tagja vagyok az Eredeti Csillagok Háborúja Klub Egyesületnek, ahol a jelmezesek maguk készítik a jelmezeiket, kiegészítőiket. A lényeg: mindenből, ami egy nemtörődőm embernek szemét: műanyag palack, keménydoboz, fémdoboz és mindenféle, ami sokaknak szemét. Én is csodálkoztam, amikor egy fegyverről elmondtak, hogy mi minden van benne: volt ott festékkazetta, játékfegyver részei, kávésdoboz, meg minden, ami - mint mondtam - sokaknak szemet. Szerintem szuper! Solt

Pelus

Mi a véleményetek az eldobható pelenkákról? Nekem a Libero Baby Comfort a kedvencem, mert nem nejlon a külseje, hanem papír, és ez a babának is jobb. De mi van a textilpelenkákkal? Én nem hiszem, hogy sokkal jobban védem a környezetet azzal, ha azt teszem, amit az egyik ismerősöm, aki a textilpelenkát 2 napig áztatja Floraseptben, aztán kimossa mosószerrel és öblítővel 90 fokon. Ez nekem egy kicsit durvának tűnik, viszont az is zavar, hogy kidobálok egy csomó pelenkát. Üdvözletem Tatár Szilvi

Kedves Szilvi! Az alábbi adatokat Könczey-Nagy: Zöldköznapi Kalauz (Zöld Bolt, kb. 800 Ft) c. könyvéből vettük át, mely egyébként sok más érdekességet is említ erről a témáról. Az eldobó pelus összetevői: polipropilén szálfátyol, papír, cellulózőrlemény duzzadó zselével, polietilén, ragasztóm gumi, tépőzár. Jó sok alapanyag és energia, amit egyetlen pelenkával a szemétbe hajítunk, igaz? Szorozva hányszor is? Számítások szerint egy baba több mint 1 tonna pelenkahulladékot "termel", mire szobatiszta lesz. A használt pelus egyébként több száz féle vírust is tartalmaz (pl. gyermekbénulás) mely fertőzi a talajt, talajvizet veszélyt jelentve az egészségre. Még egy érdekesség: csak az angliai gyerekek pelenkáinak cellulózigénye miatt évente 7 millió fát vágnak ki. A textil pelus tisztításáról: ecetes vízben öblíteni, mosásig áztatni (10 l-es vödörbe háromnegyed csésze ecet) majd 60 fokon foszfátmentes mosóporral mosni.

Zöld ügynök

Arra gondoltam, hogy létre kellene hozni egy olyan "ügynöki" hálózatot, ami környezetbarát termékeket terjesztene. Az ötlet onnan származik, hogy megtalált egy ilyen ügynök, aki többek közt tisztítószereket is árult. Látványos bemutatót tartott: egy szőnyegdarabot összefirkált zsírkrétával, majd lefújta a csodaszerrel és a folt eltűnt. Utána én is kipróbáltam és szappannal, körömkefével is ki tudtam szedni ugyanazt, csak eddig még soha eszembe sem jutott, hogy kipróbáljam. A hálózatnak az lenne a célja, hogy magyar gyártmányú, környezetbarát termékeket árusítson. Az a gond szerintem azokkal a szerekkel, amit pl. a Zöld Boltban is lehet kapni, hogy nem nagyon jut el az emberekhez. Aki keresi, az megtalálhatja, de ez általában nem jellemző az emberekre. Ha meg is találják a lelőhelyet, megszállottnak kell lenni ahhoz, hogy az ember 5 kg mosószódáért bemenjen a Vadász utcába. De ha mindezeket a barátnőjénél, szomszédjánál beszerezheti, főleg, ha olcsóbb is, mint az agyonreklámozott szerek, akkor talán ezt fogja választani. Üdv Szilvi

Levél Kolozsvárról

Belefulladunk a szemétbe. Sem a hatóság, sem a lakosság nincs tisztában azzal, hogy van szemét és van hulladék, ami hasznosítható. Caucescu idején ugyan volt egy három R-es szlogen, ami a hulladék begyűjtésére, újrahasznosítására illetve újrafeldolgozására szólította fel az embereket, de nem sok eredménnyel. Azokat a kezdeti próbálkozásokat pedig, amelyek a székelyföldi iskolákban indultak a 80-as évek elején, elnöki hatállyal elfojtották, olyannyira, hogy a szemétbegyűjtéssel foglalkozók saját kézzel rombolták szét a szelektív hulladékgyűjtő konténereket. Most meg a szebeni mechanikai üzem konténereit nem akarjak a hatóságok használni - melyek szemléltetően üvegformájúak - mondván, hogy az csak az iszákosságot jelképezi és a román nép nem iszákos. Ami a nagyváradi szemétégetőt illeti, megjegyzem, hogy a befektetést egy magyar energetikai cég végzi. Erőt, egészséget kívánva H. Zoltán

Elektroszemét

Tévedésben vagytok (KukaBúvár 2000 tavasz). Szerintem a fogyasztás csökkentésének legjobb módja az újrafelhasználás. És mi másnak tekinthetnénk a nyugati fogyasztók által egy kiégett biztosíték miatt kidobott készülékek hazahozatalát? Többlet elektronikai szemetet pedig a legkisebb mértékben sem hoz hazánkban, ugyanis pl. ha nem hoztam volna magam is nyugati "szemétből" a "HIFI"-jeimet, akkor valószínűleg hazai kereskedelmi forgalomból szereztem volna be mindet. Természetesen kerül be selejtes áru is, amiből ilyenformán valóban hulladék lesz, de nem ez az általános. Sokkal inkább az, hogy minőségi, vagy legalábbis jó készülékek jönnek, s ezek kiváltják az azonos árban nálunk kapható vásári bóvlit, ami egy-két év után garantáltan hulladékká válik. Melyik a jobb? Szerintem addig jó, míg az emberek hajlandóak a mások kidobott dolgait használni. Sajnos nem vagyunk már messze a nyugattól, ahol az emberek szabályosan ürügyet keresnek az egyébként működőképes gépeik lecserélésére. Éljen az újrafelhasználás, Európa pedig fulladjon bele a kiégett biztosítékokba! Ezen túl azt ott hagyom. [email protected]

Csomagolunk...