Egy új tanulmány szerint egyes EU
országokban a már működő hulladékégetők kapacitása jóval nagyobb, mint a
keletkező újra nem hasznosítható hulladék mennyisége. Ennek ellenére az ipar
továbbra is szorgalmazza az égetői kapacitás növelését az európai régióban.
A svédországi Göteborg városának önkormányzata a belvárostól
néhány percnyi autóútra egy olyan hulladékparkot üzemeltet, ahol a
lakosság minden feleslegessé vált berendezését, eszközét, hulladékát
ingyen leadhatja. Augusztus közepén a HUMUSZ csapata észt civilekkel
közösen utazott el meglesni a titkokat.
A GAIA nemzetközi aláírásgyűjtést kezdeményez az újabb európai égetőművek építése ellen. A Humusz Szövetség révén hazánkban is lehetőség nyílik a csatlakozásra. Az apropót egy nemrég készült tanulmány adja, mely szerint egyes országok már most is nagyobb égetői kapacitásokkal rendelkeznek, mint amennyi az égetésre szánt hulladék mennyisége. Ezáltal egyrészt folyamatosan nő a határokon átnyúló hulladékszállítás aránya, másrészt újrahasznosításra alkalmas hulladék kerül égetésre, mely nemcsak a józan észnek, de az Európai Bizottság által megfogalmazott céloknak is ellentmond.
Önkénteseink és partnereink segítségével több
zsák meleg ruhát, tisztító- és irodaszert gyűjtöttünk össze a Menedékház Alapítvány javára, akik a nappali melegedő mellett, éjjeli menedékhelyet és
családok átmeneti otthonát is üzemeltetnek.
Az Iparfejlesztési Közalapítvány 2010-ben létrehozott egy hulladékhasznosítást elősegítő programot. A Nemzeti Ipari Szimbiózis nevű program mára sok partner sok hulladékával foglalkozik, ezek közül most az üvegről és a vendéglátóhelyekről esik szó.
- Elnézést, meg tudná mondani, hogy mi lesz ezzel a maradékkal? – kérdeztem a szervezőket, amikor egy konferenciáról távozóban megpillantottam a kávészünetről megmaradt négy-öt tálca aprósüteményt.
- Kidobjuk. Szokás szerint. – hangzott az egyértelmű, rutinos válasz.
A következő pillanatban már egy tele szatyornyi pékárut cipeltem magammal. Megmentettem! – mosolyogtam mámorosan. Végül az aluljáróban az egész csomagot odaadtam egy „Ételre és az Életre” táblát szorongató férfinak, aki foghíjas mosollyal fogadta a szokatlanul bőséges vacsorát.
A Pázmándi Mesefalu egymással és a természettel összhangban élő
emberek közössége. Hogy miért más, mint a többi közösség? Mert
nem a megszokott módon alakul.
Az egyetemi évek alatt rengeteg tankönyv és jegyzet
fordul meg a hallgatók kezei között, melyeket csak nagyon költségesen, illetve
ismerősök közvetítésével lehet beszerezni kedvezőbb áron, s a tanulmányaik
folyamán részben feleslegessé válnak. A Szent István Egyetem zöld civil
szervezete, a GATE Zöld Klub már lassan egy évtizede szervezi meg a
Tankönybörzét mely összehozza az eladni vágyó, illetve a jegyzeteket kereső
hallgatókat. Minden évben növekvő számú jegyzet érkezik be, az elmúlt években
már közel 300 jegyzetet kínáltak eladásra, amelyek jórészt gazdára is találtak.
Október 10-én immár második alkalommal szervezte meg a Nulla Hulladék Hálózat a Komposztálás Ünnepnapját. Ennek az új zöld jeles napnak a köztudatba emelése kapcsán sok tapasztalatot gyűjtöttünk, melyeket szeretnénk az érdeklődőkkel megosztani az alábbi módszertani útmutató segítségével.
Székelydálya egy olyan falu, ahol még sok tekintetben működik az
„ösztönös hulladékmegelőzés”. A dinnyehéjért sorban áll a disznó
és a csirke, fel sem merül, hogy szemétlerakóban, vagy ne adj’ isten
égetőben végezze. Hasonlóképpen van ez sok más anyagárammal
is, megtalálják a helyüket a gazdaságban vagy a háztartásban.
Felszabadító érzés így élni a mindennapjaimat a budapesti lét után,
azzal együtt, hogy az ösztönösen takarékos életvitelhez sokszor nem
társul tudatosság.