Pedagógusok

A Népszavának maga a cég is megerősítette, hogy elindul a 35 éves koncesszióért zajló küzdelemben.

Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni. 

Jurecska Laura írása.

Eredetileg újrahasznosításban (azaz, ahogy a környezetvédelmi fogalmat angolul nálunk is meghonosították „recycling”-ban) gondolkodott Szőke Tibor kohómérnök, végül kiderült, ebben az esetben újrahasználás (azaz a „reuse”) a jobb, a környezetkímélőbb megoldás. Hogy miről van szó? Hát az alumínium dobozokról, amelyeket eredetileg egyszeri használatra gyártanak – üdítőkhöz, sörökhöz – csakhogy a fogyasztás után iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezik, amit muszáj visszagyűjteni, újrahasznosítani, ha élhető bolygót akarunk. Elvégre 600 évbe telik, mire az alumínium lebomlik!

Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán. A háztartási hulladék részben a szemétszállítás hiányaként kerül a folyóba Kárpátalján – derül ki Ljasuk Dimitry ukrán-magyar gyökerekkel rendelkező természetfilmes A Tisza nevében című filmjéből.

Budapest, 2021. április 23. – Jelentős mennyiségű műanyag hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-sziget egy részét a Greenpeace Magyarország és a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkéntesei április 17-én. A Szentendrei Duna-ág melletti erdős területen felhalmozódott szemét számottevő része kiürült PET-palack volt, mely leginkább olyan jól ismert nagyvállalatoktól származik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft. A Greenpeace azt várja a műanyagszennyezésért felelős cégektől, hogy szakítsanak végre az egy használat után szemétté váló PET-palackokkal és hazánkban is vezessék be az újratölthető italcsomagolásokat. Csak így lehet megállítani a hazánkat is egyre inkább elszennyező műanyagáradatot.

Egyelőre finoman szólva kusza a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének hulladékhasznosításra vonatkozó végrehajtása.

Több tonna vízinövényt szednek ki a Dunából évente Bécsben és Alsó-Ausztriában. A Bécsi Agrártudományi Egyetem munkatársai azon dolgoznak, hogy ezek a növények ne kerüljenek komposztálásra: inkább bio-csomagolóanyagot gyártanak belőlük. Az ötletet Energy Globe Niederösterreich díjjal is kitüntették.

Országos tavaszi nagytakarítás indul, az erdők-mezők megtisztítására hív az Aktív Magyarország, hogy a pandémia alatt megsokasodott hulladéktól megtisztítsák a természetet – közölte az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda az MTI-vel.

Befektetési megállapodást kötött egymással a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Munch, az Ételmentő társadalmi vállalkozás.

A kormány a hulladékgazdálkodásra, leginkább a hulladéklerakás csökkentésére is költene az Európai Unió új pénzügyi alapjából, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből Magyarországra érkező több mint 6 ezer milliárd forintból.