Lakosság

Igazán informatív videóval jelentkezett a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.: lépésrő-lépésre vezetik a lakosságot végig a hulladékudvar igénybevételén. 

Fotópályázatot hirdetnek a légiközlekedés környezeti és egészségi hatásainak bemutatására.

Egy új vizsgálat szerint akár 12 különböző vegyi anyagból álló „vegyi koktél” – például lágyítószerek, nehézfémek és PFAS-vegyületek – található a kisgyerekek körében népszerű a matrica tetoválásokban. A Greenpeace és az Felső-ausztriai Munkavállalói Kamara (AK OÖ) szigorúbb vegyianyag-szabályozást követel.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026-ban közzétett tanulmánya azt a kérdést járja körül, amely a következő évek egyik legnagyobb megfelelőségi kihívása lesz az akkumulátoripar számára: hogyan lehet hitelesen kiszámítani és ellenőrizni az akkumulátorokba beépített újrahasznosított kobalt, lítium, nikkel és ólom arányát? A 2023/1542/EU rendelet (Batteries Regulation) 8. cikke 2028-tól kötelező dokumentációt, 2031-től pedig konkrét minimumcélokat ír elő – a részletes módszertant azonban egy még el nem fogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja rögzíteni. A JRC 110 oldalas jelentése éppen ehhez a jogszabályhoz kínál techno-tudományos alapot, és a legfontosabb tanulsága, hogy nem létezik olyan mérési eljárás, amellyel egy kész akkumulátorból közvetlenül kimutatható lenne az újrahasznosított fémtartalom – a teljes rendszer ezért a nyomon követhetőségre és a dokumentációra épül.

Az osztrák hulladékgazdálkodásban drasztikusan megnőtt a lítium-ion akkumulátorok okozta tűzesetek száma, ami rendkívüli biztonsági és gazdasági kockázatot jelent az egész ágazat számára. A helyzet orvoslására az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) egy országos cashback (pénzvisszatérítési) rendszer bevezetését javasolja, amely mérettől függően 50 centtől akár 50 euróig terjedő összeget fizetne a megfelelően leadott és visszaváltott akkumulátorokért. A javaslatot Norbert Totschnig környezetvédelmi miniszter második, akkumulátortüzekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén mutatták be. A legfrissebb tanulmányok szerint az új modell nemcsak 480 millió eurónyi tűzkárt előzhetne meg, hanem jelentősen növelné a kritikus nyersanyagok újrahasznosítási arányát, biztosítva a szigorodó uniós begyűjtési célok teljesítését is.

2026. július 19-től az Európai Unió egész területén tilos a nagyvállalatok számára az eladatlan ruhák, ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik megsemmisítése. Az új uniós szabályozás célja a pazarlás megállítása, a környezeti terhelés csökkentése és a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása. A döntés hátterében megdöbbentő iparági adatok állnak.