Lakosság

A Mindworks nemzetközi kutatócsapata hat országban, köztük Magyarországon vizsgálta azt, hogy milyen területeken és mennyire dühösek az emberek. Az eredmények alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra: a klímaváltozás esetén a legmagasabb, „nagyon dühös” kategóriába hazánk esetén a megkérdezettek kevesebb mint 20% tartozik, ami alapján a hat országból Magyarország az ötödik. Azonban a második, „meglehetősen dühös” csoportba már több mint 30% tartozik, ami ebben a kategóriában a legmagasabb arány a résztvevő országok közül. A környezetszennyezésnél még előrébb vagyunk a düh mértékét mutató skálán, a lakosság több mint kétharmada esik a felső két legdühösebb kategóriákba. Azaz a magyarok közel harmada a második legdühösebb kategóriába esik, és összességében a lakosság közel fele „nagyon” vagy „meglehetősen” dühös a klímaváltozás és környezetszennyezés miatt. A kutatás alapján jelentős mértékű a tehetetlenség érzése, azonban a konstruktív dühű emberek érzelmeit célzó, cselekvésre sarkalló kampányokkal fontos szereplőket nyerhetünk a valódi változásnak. A kisközösségi cselekvés, kiváltképp az alkalmazkodással a fókuszban szolgálhat gyógyírként a magyarok tehetetlen dühére. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok sora is mutatja, hogy ez a fajta cselekvés nemcsak mentális megkönnyebbülést jelent az egyéneknek, de nagymértékben növeli a helyi jóllétet és akár globális pozitív folyamatokat (pl. klímaperek) is elindíthat, segíthet.

2022-ben 4 százalékkal kevesebb szemét keletkezett az Európai Unióban, mint 2021-ben. A csökkenés valószínűleg összefüggésben van a gazdasági gyengélkedéssel és az ebből fakadó gyenge fogyasztási adatokkal.

Műholdadatok elemzésével azonosították azokat a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van. Számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás.

Tudatos fogyasztónak lenni nemcsak azt jelenti, hogy igyekszünk megfontoltabban vásárolni, de azt is, hogy ha már porosodnak a házban a felhalmozott, egyszer használt, megunt tárgyak, készek vagyunk azoktól megválni! A lomtalanítás erre jó alkalom, de megtörténik, hogy az embert épp felkészületlenül éri a dátum, és az év más részében végzett nagytakarítás után csak pislog a sok felszínre jövő kacatra. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük azokat a vásárokat és boltokat, ahova elvihetitek a megunt ruháitokat, használati tárgyakat, kiegészítőket, könyveket.

A kormány célja a hulladékgazdálkodási ágazat gazdaságpolitikai szerepének növelése és a körforgásos gazdaságra való átállás – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a 2023-as Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseinek átadásán. A Humusz 3. helyezést ért el az egyik kategóriában.

2022-ben az EU-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kg volt, ami csökkenést mutat 2021-hez képest. Rossz hír viszont, hogy az egy főre jutó újrahasznosított hulladék mennyisége csökkent.

Magyarországon a háztartási hulladék 30 %-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókban végzi, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák.

A KSZGYSZ 270 tagvállalatával a magyar zöldipar legnagyobb érdekvédelmi szervezeteként a mindennapi gyakorlatban is előmozdítja a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítását. Mostani tagi együttműködésükben a ProfiKomp Zrt. saját fejlesztésű lélegző dobkomposztálót helyezett ki a KSZGYSZ Irodájában, ami az Irodának is helyet adó társasház közösségi komposztálójaként fog működni.

A szelektív hulladékgyűjtést és a hulladékvisszaváltó REpontokat népszerűsíti a MOHU, a cég kampányaihoz nagykövetként Ördög Nóra és Till Attila televíziós műsorvezetők is csatlakoztak.

Szolnokon indult el Magyarországon elsőként a háztartási biohulladék szelektív gyűjtése, majd másodikként Székesfehérvár, most csütörtökön pedig Kaposvár lépett be a rendszerbe. Az idénre ígért 460 ezerből mintegy 60 ezer ember már megkapta a háztartási biokukáját, de a közeljövőben Miskolcon és Cegléden, márciusban pedig várhatóan Budapesten is elkezdhetik az érintett háztartások az élelmiszer-hulladék szelektív gyűjtését.