Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara – újrapohara –, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.
Kutatók szerint a csomagolásban és más mindennapi termékekben található vegyi anyagok fokozhatják a zsírszövetek termelődését.
Bizonyosan sok olvasónk hallott a napokban kialakult hulladékszállítási sztrájkról, és emiatt kialakulni látszódó hulladékszállítási krízisról. Szerencsére a megállapodásra sokat nem kellett várni, így a felgyülemlet hulladékok elszállítása rövid időn belül meg fog történni. Olvasóink a megállapodással kapcsolatos hivatalos sajtóközleményt lentebb olvashatják, amit mi magunk is közzéteszünk.
Az Európai Parlament nagy többséggel (602 igen, szemben a mindössze 13 nem szavazattal) megszavazta, hogy 2024-től egységes töltőportot vezetnek be az Európai Unió területén, vagyis az EU-ban eladott mobiltelefonok, tabletek, e-könyv-olvasók, fülhallgatók és fényképezőgépek mindegyikének ugyanolyan csatlakozóval kell rendelkeznie.
A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.
Most lett meg az eredménye a nagy svájci alsógatya-elásó kísérletnek.
2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.
Nyár végén indítottunk egy kérdőívet, hogy felmérjük, mit gondolnak olvasóink a zöldre festésről. A kérdőívet 289-en töltötték ki. Nem ígértünk jutalmat vagy kupont a kitöltésért, így egyértelmű, hogy a tudatos vásárlók fontosnak érzik, hogy véleményüknek hangot adjanak. A kérdőívben fogyasztási szokásokra, vásárlói döntésekre kérdeztünk rá, és kíváncsiak voltunk, milyen greenwashinggal, azaz zöldre festéssel találkoztak legutóbb. Az eredményt Bajzák Anna, kommunikációs és marketingszakértő értékelte.
Október 1-jétől a Decathlon hazai üzleteinek polcairól lekerültek a PET palackos termékek, a márka ezek forgalmazását megszünteti. A polcokról lekerülő, nem értékesített mintegy 20000 darab PET palackos italt az áruházlánc jótékonysági célra ajánlja fel.
Áramfogyasztása több mint húsz százalékát napenergiából nyerte tavaly júniusban a Csillag téri SPAR szupermarket Szegeden, 2021 végéig pedig összesen 13 százalékkal járultak hozzá az üzlet teljes áramigényéhez a napelemek. A vállalat a közeljövőben újabb áruházakat szerel fel megújuló energiát hasznosító rendszerrel.