Lakosság

Aktivizálható-e környezetvédelmi célokra több tízezer pihenni, kikapcsolódni vágyó fesztiválózó? Hogyan lehet elérni, hogy ők is környezettudatosan viselkedjenek akkor, amikor pihenni szeretnének? A Zöldövezet Társulás évek óta bevált receptjét az augusztus végi Szegedi Ifjúsági Napokon lestük meg.

Az ország két leghírhedtebb égetője a győri és a dorogi veszélyeshulladék-égető, legalábbis civil szemmel. A győri égető most újabb kapacitásbővítésre készül, ami a Válaszúton Alapítvány szerint egészségügyi kockázattal járhat.

Igen, igen, van az úgy, kérem szépen, hogy egy civil szervezet vesz egy nagy, mély levegőt, és kimondja végre: az eddigi komoly pályázati függőségen lépjünk át egyszer s mindenkorra, és a hosszútávú fenntarthatóság, kiszámíthatóság érdekében gazdagítsuk további színekkel szolgáltatásaink palettáját.

„Rend a lelke mindennek” - nyilvánvalóan ebben mindannyian egyetértünk. Elsősorban akkor igaz ez a mondás, ha a környezetünk, vizuális rendezettségéről beszélünk. Ugyanilyen fontosságú azonban a fejünkben lévő belső rend, vagy ha úgy tetszik, a lelkünkben létrehozott értékrend, a következetes döntéshozás, a bevált szokásrendszer.

Hosszabb garanciális időt! Elsőbbséget a helyi termékeknek a közétkeztetésben! Magasabb bányajáradékot! Hatékonyabb elektronikus ügyintézést! Ezeket egy hulladékmegelőzés ügyi hivatal elé szervezett tüntetésen is lehetne skandálni (bízva abban, hogy a részek egységes koncepcióvá állnak össze), de most jobb eszköz áll a rendelkezésünkre: uniós tagállamként Magyarországnak is Nemzeti Megelőzési Programot (NMP) kell készítenie.

A 2011. július 18-án elfogadott „ombudsman törvény” szerint megszűnik a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának (röviden: JNO), vagy köznapi nyelven a zöld ombudsmannak a tisztsége.

Milyen szerepet szánnak a politikai döntéshozók a társadalmi szervezeteknek?