Lakosság

Ha elindul az ember szinte bármelyik magyar kistelepülés határában egy földúton kirándulni valami erdő felé, ahogy beér az első fák takarásába, tuti, hogy pillanatokon belül belebotlik egy kupac sittbe. Vagy jó szándékkal az út gödreibe öntve, vagy csak úgy az út mellé lezúdítva fogadják a túrázót a téglatörmelékek, cserépdarabok sóderrel, vakolattal, agyaggal kevert halmocskái. Az sem ritka, hogy veszélyes hulladéknak minősülő azbeszttartalmú hullámpala- vagy palalemez-darabok is tarkítják a cuccot. Nemrég megtudtam, mi ennek az erdőbe sittet szállító hazai népszokásnak az oka.

A Csendes-óceán déli részén fekvő Henderson-sziget meglehetősen távol helyezkedik el a lakott partoktól. Ez is közrejátszott abban, hogy sosem kellett védetté nyilvánítani. Egy új elemzés szerint azonban nagy a baj a szigeten: a partjain valósággal tobzódik a műanyaghulladék.

A fogyasztók 30 százaléka elismeri, hogy már akkor kidobja a banánt, ha kicsit megsérült vagy a héján sötét foltot lát. 13 százalék akkor is szemétbe dobja a gyümölcsöt, ha még éretlen és zöld foltok vannak a héján. Mindezt ismertette az élelmiszerpazarlás kérdéseiben a brit kormányt segítő Wrap nevű tanácsadó cég legújabb jelentését a The Guardian brit napilap.

Az Európai Parlament plenáris ülésén kedden elfogadott állásfoglalásban arra kérték fel az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg a fogyasztásra alkalmas eladatlan élelmiszerek jótékonysági célú adományozását és teremtsen tiszta helyzetet a lejárati időt jelölő elnevezések között.

2009-ben indult útjára az Európai Hulladékcsökkentési Hét, amelyet Európa szerte, így Magyarországon is megrendeznek minden évben. Ennek keretében tavaly novemberben Vásárhelyen, a Szabadság téri Óvodában a versenykategóriában a ’Klímanócskák, hulladékcsökkentési akcióban’ oktatóprogramot mutattak be, amelynek know-how-ja most Európában első helyezett lett.

Mintegy 620 millió forintos fejlesztési költséggel használt gumiabroncsokat hasznosító üzem épült Szolnokon. A tényleges termelés az engedélyek beszerzését követően a tervek szerint idén júliusban-augusztusban indul.

Az idei munkájáért még egyetlen fillért sem kapott az állami hulladékgazdálkodási központtól az a szegedi Kft, amely a városban begyűjti és elszállítja a szemetet. Negyedévente kellene elszámolni a szolgáltatás ellenértékével, de ez a szabály a gyakorlatban eddig nem érvényesült. A szegedi cég hitelből kénytelen fedezni a kiadásait, amelyek havonta a százmilliós tételt közelítik meg – írja a szeged.hu.