Lakosság

Kínába szemetet importálni eddig pénzügyileg kedvező eljárás volt. Ezeket alapanyagként felhasználva olcsóbban tudtak terméket előállítani, szemben a fejlett országokkal. A jelentős létszámú és olcsó munkaerő miatt Kínának olcsóbb volt újrahasznosítani a fémet, a papírt és a műanyagot, mint nyersanyagokból előállítani azokat. Amerikának, Kanadának és a briteknek pedig több szemetük volt, mint amivel tudtak mit kezdeni, ezért olcsón túladtak azon. 2016-ban 45 millió tonna fém-, papír- és műanyaghulladékot vásároltak körülbelül 18 milliárd dollárért.

Időről időre felmerül a kérdés, hogy hol tájékozódhat az, aki most kezdő a hulladékcsökkentésben. A Zero Waste Hungary blog szerzője, Eszter gyűjtötte össze az általa hasznosnak talált magyar oldalakat

Brit tudósok, de ennek van értelme, ha bejön: a Swansea Egyetem kutatói kifejlesztettek egy eljárást, mely a műanyaghulladékból készítene üzemanyagot a hirogénmeghajtású járműveknek. A megvalósítás azért még odébb van.

A magyar piacon mintegy 20 százalékot képviselhet a halogéntermékek aránya, amelyeket szeptember 1-je után ki kell vezetni a piacról. A halogénizzók helyett a LED-es technológiát kell alkalmazni, a raktáron lévő készletet azonban még lehet értékesíteni.

Érvénybe lépett tegnap (szeptember 1-én) az egyszer használatos, 50 mikronnál vékonyabb műanyag zacskókra vonatkozó tilalom Brüsszel és a brüsszeli régió üzleteiben.

Évi kb. 5,5 billió olyan cigarettát gyártanak, amely cellulóz-acetátból készült, műanyag alapú szűrőt tartalmaz. Miután a csikket eldobták, a szűrőknek évtizedekbe telik, mire teljesen lebomlanak - miközben környezetszennyező anyagok szabadulnak fel.

Mengyán Eszter, a Holy Duck blog szerzője is csatlakozott a kihíváshoz, az ő tapasztalatait olvashatjátok.