Lakosság

A 21. század egyik legvitatottabb globális jelensége a „hulladékgyarmatosítás”, amely során a magas jövedelmű országok a környezetvédelmi és egészségügyi költségeiket az alacsonyabb jövedelmű régiókra hárítják át. A Fides hírügynökség jelentése rávilágít, hogy évente több milliárd tonna szemét áramlik a fejlett északról a globális dél irányába, súlyos ökológiai és emberjogi válságot idézve elő Ázsia és Afrika országaiban. A „dobd el” kultúra nemcsak környezeti, hanem mélyen etikai kérdéseket is felvet a globális igazságosság jegyében.

A kanadai környezetvédelem történetének egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkezett 2026 elején: a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság (FCA) helybenhagyta a szövetségi kormány döntését, amely „mérgezőnek” minősítette a műanyag termékeket. A döntés értelmében az egyszer használatos műanyagok tilalma továbbra is érvényben marad, lezárva egy évek óta húzódó jogi csatát a kormány és a műanyagipari lobbi között. A „Creemore Echo” legfrissebb elemzése szerint Kanada ezzel „átlépett egy küszöbön”, ahol a tudományos bizonyítékok és a társadalmi akarat végleg felülkerekedett az ipari érdekeken.

Ha vágysz egy saját konyhakertre, de félsz tapasztalat nélkül belevágni, esetleg a terep- vagy talajviszonyok nem teszik lehetővé a szabadföldi termesztést, akkor a magaságyást neked találták ki. A segítségével olyan könnyen karbantartható, bőtermő biológiai kiskertet alakíthatunk ki, amely akár városi környezetben is megállja a helyét, és öröm benne a munka. A magaságyás változatosan kivitelezhető attól függően, milyen szempontokat szeretnénk elsődlegesen érvényesíteni. Amennyiben csak a vetemény a lényeg, úgy költséghatékony megoldások közül is választhatunk, de ha az esztétikum is számít, ez esetben olyan dekoratív ágyásokat, ágyásrendszereket is építhetünk, amelyek kertünk ékei lehetnek.

A légi közlekedés évtizedek óta a környezetvédelmi intézkedések fekete báránya. Míg autóiparban folyamatos a törekvés az elektromos átállásra, addig a hatalmas utasszállító gépek felemelése olyan energiasűrűséget igényel, amelyet az akkumulátorok egyelőre képtelenek kiszolgálni. A megoldás azonban most a kukáink mélyén rejtőzhet. Egy új kutatás szerint a mindennapi szemétből előállított fenntartható üzemanyag nemcsak a hulladéklerakók problémáját oldaná meg, hanem akár 90%-kal is csökkenthetné a repülés károsanyag-kibocsátását.

A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.

Miközben az amerikai fogyasztók abban a hitben adják le elavult eszközeiket, hogy azok felelős újrahasznosításra kerülnek, a valóságban a mérgező szemét jelentős része illegális útvonalakon jut el Ázsia fejlődő országaiba. A Basel Action Network (BAN) „e-Trash Transparency Project” elnevezésű kutatása GPS-technológiával követte nyomon az e-hulladék útját, feltárva egy olyan hálózatot, amely a környezetvédelmi ígéretek mögé bújva árasztja el Thaiföldet és a környező országokat veszélyes anyagokkal. A jelentés rávilágít: az Egyesült Államokból exportált eszközök 25 százaléka köt ki illegális lerakókban vagy primitív feldolgozóüzemekben.

A globális hulladékgazdálkodási szektor jelentős növekedés előtt áll: a 2025-ös 10,58 milliárd dolláros piaci értékről 2032-re várhatóan 16,58 milliárd dollárra bővül. Az EIN News által közzétett legfrissebb iparági elemzés szerint a szektor éves összetett növekedési rátája (CAGR) eléri a 6,63%-ot. A folyamatot az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások, a gyorsuló urbanizáció és a körforgásos gazdaságra való globális átállás hajtja.

Éles diplomáciai és gazdasági feszültség alakult ki a ciprusi központi kormányzat és az önkormányzatok között, miután a Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette szándékát egy új hulladéklerakási adó (úgynevezett „burial fee”) bevezetésére. A Ciprusi Önkormányzatok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés „katasztrofális” pénzügyi helyzetbe hozná a helyi hatóságokat, a költségeket pedig végül a lakosságnak kellene megfizetnie. A polgármesterek szerint az állam saját infrastrukturális kudarcait próbálja adókkal palástolni.

Temu, Shein, AliExpress, Alibaba – ezek azok a globális online piacterek, amelyek termékeivel kapcsolatban most országos akcióba fogott a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A vizsgálat célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes vagy megtévesztő termékeket – a hatóságok ugyanis azt tapasztalták, hogy ez sokkal jellemzőbb a harmadik országból, online piacterekről rendelt termékeknél, mint az EU-n belülieknél.

Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.