Egy egereken végzett vizsgálat kimutatta, hogy a mikroműanyagok képesek bejutni az agyba. Eddig is tudtuk, hogy az apró szennyezőanyagok a tengeri élőlényeknél gyengítik az izmok tapadási képességét, a remeterákok kognitív képességeit is rontják, valamint a halaknál aneurizmát is kiválthatnak. De az emlősöknél tett felfedezés új, riasztó fejlemény.
A magyar társadalom elsöprő többsége egyetért abban, hogy a 2022-ben felálló kormánynak kiemelten kell foglalkoznia a klíma- és ökológiai válsággal, és támogatja az ehhez szükséges fontos környezetvédelmi intézkedések bevezetését. Ez derül ki a Greenpeace megrendelésére, a Policy Solutions és a Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A környezetvédő szervezet szerint a 2022-es választás mérföldkő az éghajlati biztonságunk és a természeti értékeink védelmében, a világ tudósainak egyöntetű véleménye alapján ugyanis 2030-ig van időnk az érdemi cselekvésre. A Greenpeace azt várja a választáson induló miniszterelnök-jelöltektől, hogy hozzák nyilvánosságra érdemi zöld programjukat és egy zöld miniszterelnök-jelölti vita keretében vitassák meg azt egymással.
Azt, hogy kinek mit jelent környezete védelme, leginkább mindennapi tevékenysége árulja el. Sokan nem is gondolnak bele, hogy a csomagolt termékekkel, így a palackos ásványvíz megvásárlásával milyen szinten terhelik környezetüket. És akkor még nem is számolták ki, hogy a pénztárcájuk mennyivel rosszabbul jár!
A nyersanyagforrások végességéről, a hulladék-újrahasznosítás fontosságáról és új megoldásokról is beszélt Áder János államfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Melyik megoldásnak kisebb a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett környezeti terhelése: annak, ha az étteremből rendelt ebédet eldobható műanyag dobozban szállítják ki, vagy annak, ha visszajuttatható, elmosható acéldobozban hozzák ki? Mielőtt bárki rávágná, hogy az elmosható a jobb, gondoljon arra is, hogy a mosogatásnak (mosószer, víz + energia) és a folyamatos ide-oda szállításnak is van terhelése, illetve általában az acél is Kínából érkezik.
A 2020-as járvány alatti gyűjtőpontos lomtalanítás tapasztalatai szerint a hagyományos módon az utcákra kitett hulladék jelentős része, akár 30-50 százaléka nem lom, hanem olyan anyag lehet, amit ki se szabadna helyezni: háztartási szemét, sitt, textil, elektronikai- vagy veszélyes hulladék.
Sokan éltek már az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) által kínált lehetőséggel, hogy hulladékszámlájukat elektronikus formában, online kezelhessék. Idén novemberig országos szinten már 100.000 felhasználó váltotta fel a papíralapú számláját elektronikusra, amely kényelmesebb és gyorsabb megoldást kínál, miközben a hulladéktermelés csökkentését is szolgálja.
A műholdas infrafotó elemzéseink szerint a főváros zöldfelületei a leginkább a kertvárosok magánkertjeiben csökkennek. Kiemelt beruházások ide, zöldmezős ingatlanfejlesztések oda, a zöldfelületi intenzitás csökkenése leginkább a budai és a pesti “zöld” kerületeket sújtotta az elmúlt 30 évben. Ennek egyik jellemző oka a telkek fokozatos beépítése és leburkolása: nagyobb házzal, gépkocsiparkolókkal, garázzsal, melléképülettel, medencével, terasszal, műfűvel. Azaz az ingatlanfejlesztés és a túlburkolás. De van egy másik ok is: a kertművelés hanyatlása.
A környezet megóvása érdekében a lineáris gazdálkodásról át kell állni a körforgásos modellre. A hulladék nagyobb része az iparban és a szolgáltatásokban keletkezik, így a cégek is sokat tehetnek ezért – és ez sokszor meg is érné nekik.
Visszagyűjtésre, környezetbarát módon lebomló anyagokra és a CO2-egyenérték feltüntetésére lenne szükség.