Lakosság

Jelenkorunk fogyasztási szokásai hosszú távon fenntarthatatlanok, hiszen sokkal több mindent vásárolunk és fogyasztunk el, mint amire valóban szükségünk lenne. De miért vásárolunk ennyi felesleges terméket? A reklámok és egyéb marketing fogások manipulálhatják-e a fogyasztási szokásainkat?

Üveggyűjtést népszerűsítő kampányt indít az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI), azzal a céllal, hogy felhívja a lakosság figyelmét az üveghulladékok elkülönített gyűjtésének lehetőségére a nagyobb áruházakban – áll a kiadott közleményben.

Megjelentek azok a szabályok, amelyek alapján kiszámítható, hogy a hulladékgazdálkodást koordináló szervezet (NHKV Zrt.) mekkora alapdíjat, illetve szolgáltatási díjat köteles fizetni a hulladékot begyűjtő vállalkozásoknak. Július 1-jétől ugyanis minden ilyen bevétel az NHKV-hoz fut be, és a társaságnak újra kell osztania a közszolgáltatók között. A begyűjtők kötelesek a hulladékkal hozzájuk került „haszonanyagot” annak a szervezetnek (kereskedőnek vagy újrahasznosítónak) átadni, amelyet az NHKV kijelölt nekik.

Bár az időjárás még távolról sem nevezhető nyáriasnak, a melegebb hónapokban nem lesz szokatlan látvány az utcán ásványvizes palackkal sétáló emberek látványa. Azonban mindenki jobban tenné, ha leszokna az ilyen termékek fogyasztásáról, főleg hogy Magyarországon a vezetékes víz minősége kiemelkedően jó a régióhoz képest. Akár az egészség szimbólumának is nevezhetnénk, hiszen gondoljunk csak bele, hány sportos életmódú ismerős vagy ismeretlen kezében láttunk palackozott ásványvizet a konditeremben vagy a futópályán. Sokan az egészséges táplálkozás jegyében fogyasztják, hiszen a reklámok is megmondták, hogy tele van ásványi anyagokkal, és hát egyébként is, maga a palackba zárt egészség!

Nem csak magunk, de bolygónk miatt sem mindegy, mit eszünk. Mégis csupán néhány országban adtak ki olyan táplálkozási ajánlásokat, melyek a megfelelő étkezés szempontjait egyesítik a környezeti fenntarthatóságéval. Ezt állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Oxfordi Egyetem élelmezést és klímaváltozást kutató hálózatának (FCRN) új tanulmánya.  Több mint 80 országban érhetők el táplálkozási jó tanácsok, ajánlások, többek között Magyarországon is.

Egy bristoli bíró 12 ezer font (5 millió forint) bírsággal sújtotta a világ egyik leghíresebb zenei fesztiválját, de nem igazán haragudott a szervezőkre, mert azt ő is elismerte, hogy a szervezők minden tőlük telhetőt megtesznek a környezet védelmére. Ettől függetlenül a szervezőknek állniuk kell a 19 ezer fontos (7,8 millió forint) perköltséget is.

Talán fellélegezhetnek, akik eddig hiábavaló próbálkozásnak tartották kiírni a postaládájukra, hogy „csak címzett küldemények”, vagy „reklámkiadványokat nem kérek”, mert azzal legfeljebb azt érték el, hogy a szórólap- és reklámújság-terjesztők inkább a kilincs mögé gyűrték vagy a kapu résébe préselték a kéretlen prospektusokat. Rendőrségi hatáskörbe tartozó természetvédelmi szabálysértés lenne ugyanis a „zaklató jellegű” reklámterjesztés, ha a parlament megtárgyalja és elfogadja Novák Előd jobbikos honatya szerdán benyújtott törvényjavaslatát.

Két darab feketére festett fémhordó „díszítette” néhány nappal ezelőtt a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épületének a bejáratát, mindkettőn a környezetre veszélyes hulladék jele. Ezzel fejezte ki a Greenpeace Magyarország környezetvédelmi egyesület, hogy véleménye szerint a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek már egy éve mindenképpen fel kellett volna hagynia az almásfüzitői tározó veszélyes hulladékkal való befedésével.

Megvalósult szervezeténél az elmúlt 5 évben olyan környezetvédelmi intézkedés, amely egyben gazdasági hasznot is hozott? Csatlakozzon programunkhoz, mutassa be fejlesztését, és nyerje el a 2017-es díjak egyikét!