Lakosság

Évente több millió tonna kávézacc kerül a szeméttelepekre vagy az égetőkbe világszerte, jelentős környezeti terhelést és üvegházhatású gázkibocsátást okozva. Egy dél-koreai kutatócsoport által kifejlesztett új, lángplazma-pirolízisen alapuló technológia révén azonban az 55 százalékos nedvességtartalmú kávéhulladék előszárítás nélkül, mindössze 90 másodperc alatt alakítható át a feketekőszénnel megegyező fűtőértékű, nagy tisztaságú bioszénné. A módszer paradigmaváltást hozhat a szerves hulladékok energetikai hasznosításában.

Az osztrák parlament egészségügyi bizottsága elfogadta a dohányzásra és a nemdohányzók védelmére vonatkozó törvény módosítását (Tabak- und Nichtraucherschutzgesetz), amely 2027 elejétől betiltja az eldobható e-cigaretták – ismertebb nevükön a vape-ek – értékesítését Ausztriában. A politikai döntés reagál a beépített akkumulátorok által a hulladékkezelőkben okozott egyre növekvő tűzveszélyre, valamint a lakosság körében tapasztalható széleskörű környezetvédelmi aggályokra. A szigorítást az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) szakmai szempontok alapján üdvözölte.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legújabb, 2025 év végén végzett átfogó kutatásából kiderül, hogy a magyar lakosság élelmiszerpazarlása jelentősen, több mint egyharmadával csökkent az elmúlt kilenc évben. Bár a tendencia rendkívül biztató, és a hazai adatok továbbra is kedvezőbbek az európai átlagnál, egy magyar állampolgár még mindig átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel évente. Cikkünkben objektív adatokra támaszkodva, részletesen bemutatjuk a kutatás legfontosabb számait, az élelmiszerpazarlás főbb okait, valamint azt, hogy pontosan miből is tevődik össze a hazai szemetesek tartalma.

Ma, június 24-én a magyar lakosság hivatalosan is elhasználta az idei évre jutó, fenntarthatóan rendelkezésre álló természeti erőforrásait, így elérkezett a túllövés napja. Az év hátralévő 190 napjában már a jövő generációk tőkéjét éljük fel. Globális szinten a helyzet némileg kedvezőbb, de a tendencia ott is kritikus: az emberiség egésze július 30-án éri el a fordulópontot.

A szállítmányozók, vállalatok és önkormányzati flottaüzemeltetők számára napjaink egyik legfontosabb beruházási kérdése, hogy a dízel vagy az elektromos hajtás mellett döntsenek-e. 

A globális vegyipari vállalat, az Evonik új katalizátorokkal és adszorbensekkel jelent meg a piacon, amelyek jelentősen javítják a műanyaghulladékokból kinyert pirolízisolaj minőségét. A vállalat speciális moduláris rendszerei zökkenőmentes integrációt ígérnek a meglévő ipari létesítményekbe. 

Egy új, átfogó amerikai kutatás rávilágított arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű és a kisebbségi közösségek sokkal nagyobb valószínűséggel élnek olyan ipari hulladéklerakók közelében, ahol rákkeltő vegyi anyagokat helyeznek el. A 2010 és 2018 közötti adatokat vizsgáló országos tanulmány szerint több mint 5 millió ember él a közvetlen veszélyzónában.

Az Európai Unió 2024-ben elfogadott Természet-helyreállítási Rendelete (Nature Restauration Regulation, NRR) kimondja: 2030-ig az összes leromlott ökoszisztéma legalább 30 százalékát, 2050-ig pedig gyakorlatilag mindet regenerálni kell. 

A Recycling Europe és számos iparági partnere 2026. június 16-án kiadott közös felhívásában arra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy mielőbb hajtsa végre a textilcímkézési rendelet (Textile Labelling Regulation – TLR) célzott és időszerű felülvizsgálatát.