Kevesebb étel landol a kukában: Íme a Nébih legfrissebb, 2025-ös élelmiszerhulladék-felmérésének eredményei

A kutatás háttere és az alkalmazott EU-FUSIONS módszertan

A Nébih 2016 óta folyamatosan, tudományos alapossággal követi nyomon a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét és összetételét. A legfrissebb adatfelvételre 2025 negyedik negyedévében került sor. A felmérésbe mintegy 150 háztartást (a hivatalos weblap szerint 151, míg a kutatási összefoglaló pontosítása alapján 153 háztartást, összesen 421 főt) vontak be. Az átlagos háztartásméret 2,75 fő volt.

A kutatás teljes mértékben az Európai Unió által is ajánlott EU-FUSIONS módszertanon alapult. Ez a jelenleg leginkább elfogadott mérési eljárás, amely nemcsak a szilárd, hanem a folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat is számításba veszi. A résztvevők egy héten keresztül részletes hulladéknaplóban rögzítették a kidobott élelmiszerek pontos mennyiségét, típusát, a kidobás okát és a hulladékkezelés módját. Ezt az egyhetes adatmennyiséget a kutatók egy teljes éves fogyasztási ciklusra extrapolálták.

Mennyi az annyi? A hazai élelmiszerhulladék pontos mennyisége

Az adatok rávilágítanak, hogy egy átlagos magyar állampolgár évente 60,68 kilogramm élelmiszerhulladékot termel. Országos szintre vetítve ez megközelítőleg 576 ezer tonna élelmiszerhulladékot jelent minden egyes évben. Ennek a jelentős mennyiségnek azonban nem az egésze minősül tényleges pazarlásnak. A kutatás három fő kategóriába sorolja a keletkezett hulladékot:

•     Nem elkerülhető élelmiszerhulladék: Ide tartoznak az emberi fogyasztásra eleve alkalmatlan részek, mint például a csontok, a tojáshéj, a kávézacc vagy a zöldséghéj. Ez a kategória teszi ki a teljes hulladék legnagyobb részét, egészen pontosan az 56,51%-át, ami egy főre vetítve évi 34,29 kilogrammot jelent.
•     Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: Ebbe a csoportba (amely a teljes mennyiség 9,21%-a, fejenként 5,59 kg) olyan élelmiszerek tartoznak, amelyek elvileg alkalmasak lennének emberi fogyasztásra, de megegyezésük egyéni ízléstől vagy egészségi állapottól függ (például a kenyérhéj vagy a csirkebőr).
•     Elkerülhető élelmiszerhulladék: Ez jelenti a tényleges élelmiszerpazarlást, amely egy kis odafigyeléssel megelőzhető lett volna. A magyar háztartásokban az összes élelmiszerhulladék 34,28%-a esik ebbe a kategóriába, ami fejenként 20,80 kilogramm feleslegesen kidobott élelmiszert jelent. Lakossági szinten ez évente megközelítőleg 197 ezer tonna pazarlással egyenértékű.

Jelentős csökkenés az elmúlt kilenc évben

A 2025-ös kutatás egyik legpozitívabb megállapítása, hogy az elkerülhető élelmiszerhulladék, azaz a konkrét élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc év során figyelemreméltó módon, egyharmadával csökkent. Míg 2016-ban ez az érték még 33,14 kg/fő/év volt, addig 2025-re 20,80 kg-ra esett vissza. Összességében az elmúlt kilenc évben a teljes élelmiszerhulladék mennyisége 10,8%-kal, a kimondott élelmiszerpazarlás pedig több mint 37%-kal mérséklődött.

Mik landolnak a leggyakrabban a szemetesben?

Az eredmények rávilágítottak arra is, hogy mely élelmiszertípusok vannak leginkább kitéve a pazarlásnak. Az elkerülhető élelmiszerhulladékok több mint háromnegyedét (75,76%) mindössze három élelmiszercsoport adja:

1.     Ételmaradékok (készételek): Továbbra is ez vezeti a listát fejenként 7,71 kilogrammal. Öröm az ürömben, hogy a készételek pazarlása is folyamatosan csökken, hiszen ez az érték mintegy egy kilogrammal alacsonyabb a 2024-ben mért adathoz képest.
2.     Friss zöldségek és gyümölcsök: Fejenként 5,08 kilogramm kerül belőlük a kukába évente.
3.     Pékáru: Évi 2,92 kilogramm vész kárba egy átlagos fogyasztónál.

Ezeket követik a tejtermékek (2,11 kg), majd jóval lemaradva az italok (0,61 kg), a feldolgozott húsok (0,52 kg) és a növényi alapú élelmiszerek (0,37 kg).

Miért pazarolunk? A legfőbb okok és a valóságérzékelésünk

A tanulmány talán egyik legérdekesebb része a lakosság saját pazarlásához való hozzáállását vizsgálja. Kiderült, hogy komoly szakadék tátong a valóság és a fogyasztók önképe között. A háztartások a saját éves élelmiszerhulladék-termelésüket átlagosan csupán 22,71 kilogrammra becsülték, ami a mért 60,68 kilogrammos valósághoz képest 63%-os alulbecslést jelent. Tízből hat (61%) háztartás jóval kevesebbnek gondolta a saját hulladékát a ténylegesnél.

A kidobás leggyakoribb okai évek óta változatlan mindennapi hibákra vezethetők vissza:

•     A legnagyobb arányban (22,64%) egyszerűen elfeledkezünk az élelmiszerekről, amelyek így megromlanak vagy lejár a szavatosságuk.
•     A második leggyakoribb ok (15,15%) a túlvásárlás.
•     Ezt követi a túlzott mennyiségű ételkészítés, amelyből vagy nem volt kedvük már enni a családtagoknak (12,47%), vagy az étel még az elfogyasztás előtt megromlott (7,14%).
•     Szintén meghatározó ok, hogy a gyerekek meghagyják az ételt (6,94%).

Hová kerül az élelmiszerhulladék és mekkora a komposztálás aránya?

A hulladékkezelési adatok is tartogatnak tanulságokat. Az élelmiszerhulladékok több mint fele (51,73%) a kommunális szemetesben végzi. Pozitívum, hogy a komposztálás aránya eléri a 25,25%-ot (a felmérésben résztvevő háztartások 52,29%-a komposztál valamilyen formában). Ugyanakkor a tanulmány megjegyzi, hogy a teljes élelmiszerhulladék 45,26%-a komposztálásra alkalmas lenne, így ezen a téren még óriási tartalékok vannak. A maradék hulladék 13,02%-át állatokkal etetik fel, 5,87%-a a lefolyóba kerül, míg a különálló biohulladék-gyűjtők aránya egyelőre csupán 1,60%.

Jövőbeli európai célok és a Maradék nélkül program

Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2030-ra a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét legalább 30%-kal csökkentsék a 2021-2023-as időszak átlagához képest. Bár a hazai adatok a 69 kg/fős európai átlagnál kedvezőbbek, a további mérséklés elengedhetetlen. Bíztató jel, hogy a résztvevő háztartások több mint 85%-a maga is úgy érzi, hogy tovább tudná csökkenteni az általa megtermelt élelmiszerhulladék mennyiségét. Ezt a folyamatot támogatja a Nébih immár 10 éves „Maradék nélkül” programja, amely 2026-ban is szemléletformáló aktivitásokkal, oktatási anyagokkal és gyakorlati tippekkel segíti a lakosságot a tudatosabb fogyasztás elérésében.

Forrás: dontwasteit.hu