Lakosság

Zitáék  pesti értelmiségi házaspár egy iskolás és egy óvodás kisgyerekkel. Bár Zita megfogalmazásában „nem velejükig zöldek”, sok zöldnél mégis zöldebbek, ugyanis nincs autójuk.

Van az úgy, hogy néha leltárt készít magának az ember. Számvetést, kvázi. A normális ember például akkor, ha változó korba ér - a magamfajtának megteszi, ha a jogszabály változik. Maradjunk abban, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok „erõteljes” átírása miatt indíttatást éreztem a visszatekintésre. Ökológiai fogyasztóvédõként ebben a témában elsõsorban a termékek környezet-egészségvédelmi hatásaival, és fõleg az azzal kapcsolatos fogyasztói tájékoztatással foglalkoztam. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a reklám a fogyasztás motorja – a másik, hogy a jó környezet helyes fogyasztói döntéseket feltételez. Magyarán: harcostársaimmal figyeltük a reklámokat, és ha megtévesztést sejtettünk, a jogot hívtuk segítségül.

Szeptemberben az 1 % nyertes pályázók, vállalati és civil önkéntesek megindultak a szeméthalmok ellen, míg a többi fronton folytatódott a lobbizás a jövõ évi forrásokért, a kiemelt közcélért és a hatékonyabb jogalkalmazásért.

A magyar országgyûlés nekidurálta magát és átrendezte a fogyasztóvédelmet. Rendet is tett, ugyanakkor fel is forgatott mindent.

Lehet, hogy korainak tûnik Magyarországon „nulla hulladék”-ról beszélni, amikor még a szelektív gyûjtés is csak kevesek számára érhetõ el. Mégis ezt fogjuk tenni. Ennek pedig az az oka, hogy már most el kell kezdenünk magasabbra helyezni a lécet. Az ugyanis nyilván egyértelmû mindenki számára, hogy a szelektálás bevezetése, a hasznosítás fokozatos növelése önmagában nem elegendõ. Nem elegendõ, mert a probléma sem csak annyiból áll, hogy nem tudjuk hova tenni a sok szemetet. Akad azért még egy két apró gikszer ebben a fogyasztói/termelõi struktúrában: fogynak a nyersanyagok és a természetes élõhelyek, elszennyeztük a levegõt, a talajt, a vizeket, megszûnt a helyi közösségek önellátása, egyre nagyobb és bonyolultabb rendszerek vesznek körül, amelyeket nem látunk át, így a saját cselekvõképességünkbe vetett hit is csökken, stb. A hulladékkérdés sem választható el ezektõl a problémáktól, nem lehet a rendszerbõl kiragadva „megoldani”.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Reneszánsz Programirodája megbízásából a Szobrászatért Alapítvány, a Hulladék Munkaszövetség és az Öko-Pack Kht. utazó kiállítást készített, összekapcsolva a művészetet és a környezeti szemléletformálást. A kiállítás három önálló műfajú, de eszmeiségében egymáshoz szorosan kapcsolódó egységből áll: az alkotások a felelőtlen fogyasztás rovására írható klímaváltozásra hívják fel a figyelmet, az Öko-Pack Kht. kiállítása a szelektív hulladékgyűjtés, a HuMuSz kiállítása pedig a hulladékmegelőzés terén bontja ki az okokat, és mutat alternatív utakat az egyéni cselekvés lehetőségeire. A KIUTAK 2008 rendhagyó kiállítás, amely a társadalom legszélesebb rétegeihez szól világos üzenettel: a fogyasztás zsákutcájából nyitandó kiutakat fogalmazza meg.

A HuMuSz összefoglalója Szabó Imre miniszter úr részére

Tisztelt Miniszter Úr!

2007. szeptemberében röviden összegeztük Fodor Gábor miniszter úr számára, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. Mivel az elmúlt másfél évben a legtöbb területen nem történt érdemi intézkedés, javaslatainkat megismételjük. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti!

A 2006-os németországi VB-hez képest visszalépést jelent a labdarúgó EB hulladékstratégiája. Csak Ausztria használ valamennyi EB-stadionjában újrahasználható mûanyagpoharakat, Svájc nem tudta magát rászánni, hogy ugyanilyen következetesen támogassa az éghajlatvédelmet. A focirajongók a stadionokon kívül azzal járulhatnak hozzá az éghajlatvédelemhez, hogy visszaváltható üvegben veszik az üdítõket és a sört. A Deutsche Umwelthilfe jelentése

Tavaly nálunk járt Jürgen Resch (Deutsche Umwelthilfe, DUH), és a magyar csomagolóipar apraja-nagyja elõtt nagy ívû elõadást tartott a német betétdíjas rendszerrõl. Késõbb a HuMuSz delegációja Köln környékén gyõzõdött meg róla, hogy bizony ennek komoly környezetvédelmi elõnyei vannak. A DUH kezdeményezésére most Berlinben találkozott sok ország civil szervezetének képviselõje és üzleti szereplõje, hogy a betétdíjak elterjesztésérõl tanakodjon. „A társaságban én is ott valék."

Alig több mint két hónapja beszámoltam egy konferenciáról, ahol a világ minden tájáról érkezett résztvevõk az országukban mûködõ betétdíjas rendszerekrõl beszéltek. Azóta Prágában egy olyan konferencián jártam, ahol a betétdíj szitokszónak számított. Ezúttal az európai országok "Zöld Pontos" szelektív gyûjtést szervezõ cégei jöttek össze. Jelszó: termelõi felelõsség