Lakosság

Nem tetszik a svédeknek, hogy nem állnak halomban a szeméthegyek – holott az ország újrahasznosításban a világ élvonalában áll. Azonban szemét nélkül a hőerőművek nehezen üzemelnek.

Szeptember 20-án került megrendezésre a Gazdaság Házában a „Hulladékból energia” című konferencia, amely a korszerű hulladékgazdálkodás lehetőségeit volt hivatott megvitatni.

Az akkreditált képzés során az óvodapedagógusok és a szolgáltatók megismerkednek többek között a Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda, Erdei Iskola kritériumaival, azoknak a fenntarthatóságra nevelésben betöltött szerepével, valamint az ezekhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretekkel.

Közel egy évig tartó fejlesztés és tesztüzem után szeptembertől végleges formájában indult el Magyarország első prospektusportálja, az Akciokatalogus.hu. Az oldal jelenleg egyedüliként kínálja online formában az áruházak, kereskedelmi láncok és hipermarketek nyomtatott prospektusait.

2014-ben lejár a földvásárlási moratórium az Uniós Törvények miatt. Ezt követően rengeteg zsebszerződés juthat érvényre, ami ellen tennünk kell valamit!

A hajós ember bölcsen kell sáfárkodjon erőforrásaival, mert lehetőségei jóval korlátozottabbak, mint a szárazföldi utazónak. Be kell osztania az ivóvizet, jól kell megválassza élelmét és csak a legszükségesebb dolgokat szabad magával vinnie, hogy ne terhelje túl hajóját. Jó példa ez kis bolygónk erőforrásaira is, hiszen a Föld lakóinak is tudatosan kell viselkednie, hogy elegendő ivóvíz, termőföld, erőforrás álljon rendelkezésre Mindenki számára az egészséges élethez. Ehhez képest jelenleg a Föld lakosságának hatalmas része – 2,4 milliárd ember - nem fér hozzá biztonságos ivóvízhez, Európában 17-szer gyorsabban pusztul (erodálódik) a termőtalaj, mint ahogy újratermelődik és hulladékaink beborítják az egész Földet…

„Augusztustól a természetben gyorsabban lebomló, a környezetet kímélő tasakokba kerülnek a Telekom webshopjában megrendelt termékek.” – olvashatjuk a Magyar Telekom egy sajtóközleményében.

Nehéz kitalálni, hogy mi a célja a kormánynak a hulladékgazdálkodással: egyrészt látványosan szabotálja a szabályozás frissítését (nincs hulladékgazdálkodási stratégia, 2009 óta hiányzik az országos hulladékgazdálkodási terv, 2010 óta késésben van az EU hulladékkeret-irányelvének átültetése. Hamarosan a második kötelezettségszegési eljárás indul a hulladékos szabályozás visszásságai miatt), ugyanakkor gyors ütemben zajlik az ágazat államosítása, és a készülő hulladéktörvényben engedélyezhetik az ártalmatlanítási (azaz lerakási vagy égetési) célú hulladékimportot.