hír

Korunk egyik legjelentősebb problémája a hulladékkeletkezés. Elég csak megnézni a kutatások eredményeit: csak Magyarországon nagyjából napi egy kilogramm szemetet termelünk fejenként, tehát egy három tagú családban több mint ezer kiló hulladék keletkezik egy év alatt. A közterületeken és munkahelyeken összegyűjtött szemét még mintegy 150 kilót tesz ki személyenként egy évben. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy csak elenyésző részüket gyűjtjük szelektíven, így nagy többségük hulladéklerakókban végzi. Pedig manapság már számos megoldás van ezek újrahasznosítására, a dísztárgyaktól és kiegészítőktől kezdve a bútorokon és használati eszközökön át egészen a közlekedési eszközökig. Mutatjuk a legkreatívabb és legmeglepőbb ötleteket!

Az óceáni halak gyomrában műanyaghulladékot találtak, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában is.

A tengerbe jutó műanyaghulladék az Északi-sarkvidéket sem kíméli, a műanyag mikroszemcséi beépülnek a tenger jegébe, és a sarkkörön túli élővilágot is veszélyeztetik.

Legújabb akciójában a PET Kupa 4 hektáros Natura 2000-es ártéri erdőterületet tisztított meg a főként pillepalack hulladéktól. A Vásárosnamény és Tiszaszalka határában levő területen 3 nap alatt 1200 zsák szemetet gyűjtöttek össze, melyet egy ipari bálázógéppel 21 bálába préseltek össze. Emellett a PET Kupa szakemberei bejárták a Felső-Tisza 70 folyamkilométeres szakaszát, hogy felmérjék az ottani hulladékhelyzetet és ezzel előkészítsék a nyári környezetvédelmi, vízi versenyt.

Leginkább a megújuló energiákra szokták használni az alacsony karbontartalmú befektetés kifejezést. De a körforgásos gazdaság működését elősegítő hulladékfeldolgozók, a klímaerdők telepítése, és sok más minden is ebbe a kategóriába tartozik.  A hosszútávú megtérülésre játszó nyugdíjalapok előszeretettel invesztálnak zöld befektetési célpontokba.

Ahogy az elmúlt több mint 10 évben, úgy március 24-én idén is lesz WWF Föld Órája. A szimbolikus 60 perces sötétség mellett azonban a világ legnagyobb önkéntes akciójának üzenete megújult: a kezdeményezés ezúttal a természeti értékekre hívja fel a figyelmet. A hazai főszervező, a WWF Magyarország izgalmas kihívást indított az esemény alkalmából.

A mai kamaszok életében jóval meghatározóbb a divat és az öltözködés, mint két-három évtizeddel ezelőtt. A fast fashion, azaz gyors(an változó) és olcsó idénydivat, évszakonként cserélteti a menő ruhatárra vágyó fiatalok szekrényének tartalmát, hatalmas terhet róva ezzel a környezetre, a ruhákat gyártó munkásokra… és a szülők pénztárcájára. A környezet-tudatossághoz, fenntartható életmódhoz hozzátartozik az is hogy, tudjuk, mit jelent az etikus divat; tisztában vagyunk vele, hogy mit hordunk; szembenézünk a ténnyel, hogy részesei vagyunk a divatfogyasztás okozta problémáknak és próbálunk ezen változtatni.

Beszélgessünk ezekről a problémákról a serdülő korosztállyal! A beszélgetések legfőbb célja , hogy a tinédzser korosztály is kritikus legyen a divatiparral szemben, vásárlás előtt járjon utána az adott márkának/terméknek, és ne vegyen olyan ruhaneműt, amelyért mások – a varrónők, az élővilág és a környezet, illetve az élhető bolygótól megfosztott jövő generációk - keményen megfizetnek.

Bizonyára sokan várjátok a 2018. évi Országos Találkozót, amely először a találkozók történetében „határainkon túl”, Kalotaszentkirály – Zentelke községben kerül megrendezésre. 

 BBC felfüggeszti az egyszer használatos műanyagok használatát 2020-ra, a  Blue Planet 2 sorozatának hatására, amely felhívta a figyelmet az óceánok műanyag-szennyezettségére. Az angol királynő ugyanennek hatására hasonló intézkedést hozott.

A csomagolóanyagokkal kapcsolatban az elmúlt tíz évben több, mint kétezer riasztást regisztráltak az Európai Unióban, ami azért rossz hír, mert az élelmiszerekbe oldódott káros vegyületek a szervezetünkbe is bekerülnek - többek között ez derült ki a SIRHA Budapest kiállításon rendezett konferencián, amelyről a Laboratorium.hu tudósított...