A hulladék új élete - amikor a szemét értékké válik
Korunk egyik legjelentősebb problémája a hulladékkeletkezés. Elég csak megnézni a kutatások eredményeit: csak Magyarországon nagyjából napi egy kilogramm szemetet termelünk fejenként, tehát egy három tagú családban több mint ezer kiló hulladék keletkezik egy év alatt. A közterületeken és munkahelyeken összegyűjtött szemét még mintegy 150 kilót tesz ki személyenként egy évben. Ezzel az a legnagyobb baj, hogy csak elenyésző részüket gyűjtjük szelektíven, így nagy többségük hulladéklerakókban végzi. Pedig manapság már számos megoldás van ezek újrahasznosítására, a dísztárgyaktól és kiegészítőktől kezdve a bútorokon és használati eszközökön át egészen a közlekedési eszközökig. Mutatjuk a legkreatívabb és legmeglepőbb ötleteket!
A kidobásra ítélt PET palackok, konzervdobozok és befőttes üvegek felhasználásához számos ötlet kering az interneten: madáretetők, vázák, kaspók, karácsonyfadíszek, művirágok, lámpaburák, ceruzatartók, mécsesek, de a felhalmozott kupakokból akár még tárolódobozok vagy mozaikképek is készülhetnek.
Az otthoni kreatívkodókon kívül azonban egész alkotóközösségeket mozgatott meg a hulladékkérdés. Egy-két merészebb vállakozás bebizonyította, hogy az újrahaszosított papírból és műanyagból készített csomagolásokon túl számtalan lehetőség létezik arra, hogy új életet kapjanak a szemétnek gondolt alapanyagok.
Így születnek például az üres kávékapszulákból ékszerek, a régi gumiabroncsokból és raklapokból fesztiválbútorok, a műanyag palackokból pedig házak.
Hazánkban néhány éve adták át Magyarország első PET faluját, amely a Békés megyei Mezőberényben épült. Ezek az épületek az egyes fejlődő országokban található PET házakkal ellentétben azonban nem lakhatóak, céljuk inkább az ökotudatos életforma és gondolkodás népszerűsítése.
De ezek mellett még számos ötletről derült ki, hogy nagyon is megvalósítható, a határ a csillagos ég.
Táskától a sportruházaton át a bicikliig - bármi
A hulladékból akkor válik érték, amikor valaki meglátja benne a lehetőséget. Ezt jól bizonyítja például az a svájci vállalkozás is, amely jelentősen újraértelmezte a műanyagpalackok szerepét. Az ásványvizes és üdítős flakonokból többek között gyertyatartókat, perselyeket, homokórát, tárolóelemeket és táskát készítenek.
De a műanyag újrahasznosításának jó példája az a “zöld játékokat” forgalmazó cég is, amelynek kínálatában szinte bármelyik korosztálynak találunk fejlesztő és szórakoztató játékokat.
Viszont nem csak a műanyag születhet újra. A kartonból bútorok, a felesleges cipőbőrből telefon- és tablettokok, az autók légzsákjából és egyéb szöveteiből táskák, a régi bakelitlemezekből pedig tálak, órák és ékszerekkészülnek a vállalkozó szellemű alkotóknak köszönhetően.
A zöld közlekedés jövőjét jelenthetik a Portlandben, kézzel készített kerékpárok. A váz újrahasznosított alumíniumból készül, erre parafa ülés kerül, láncok helyett pedig szíjakat használnak, amelyek kevesebb karbantartást igényelnek.
A legnagyobb átalakulást azonban talán a kávézaccból készített sportruházatokban láthatjuk. Ez elsőre furcsán hangozhat, de valóban létezik egy olyan speciális újrahasznosítási módszer, amely kivonja a zaccból a fenolt, az észtert és az olajat, az így “megtisztított” kávémaradékból pedig fonalakat, szöveteket tudnak gyártani.
Az ebből készült ruhadarabok kiválóak sportoláshoz, mert a kávénak köszönhetően semlegesítik a szagokat, valamint védenek az UV-sugárzástól és gyorsan száradnak.
Magyarország is tele van kreatív alkotókkal
Hasznos és ötletes, újrahasznosított hulladékból készült termékekért azonban nem muszáj átlépni az országhatárt, itthon is találunk bőven, főként hazai alkotóktól. Jöjjön közülük is néhány, a teljesség igénye nélkül!
A Medence Csoport például évek óta szervez úgynevezett Ponyva Workshopokat, ahol a résztvevők a feleslegessé váló hatalmas reklámmolinókból és építési hálókból készíthetik el saját táskájukat.
A társaság célja - ahogy ők fogalmaznak - “a design eszközeivel egy életmodell kialakítása és megosztása a környezet, a művészet és a közösség harmonikus egységének megvalósítására törekedve”.
A Cellux Csoport a PET palackoknak ad új életet azzal, hogy a szemetet többek között ékszerekké, kitűzőkké vagy színes lámpasorokká varázsolják. A csoport gyermekeknek szervezett workshopjain füzeteket, ékszereket, pénztárcákat, ajándékokat és játékokat - például bábokat vagy társasjátékokat - készíthetnek a vállalkozó kedvűek, közben pedig a fiatalok észrevétlenül szívják magukba a környezetvédelem és az újrahasznosítás eszméjét.
Aki pedig lyukas bicikligumikból készített táskára, tokra, pénztárcára vagy övre vágyna, az nézzen körbe a Balkantango webshopján. A Svájcban tervezett és Magyarországon gyártott kiegészítőkhöz szükséges bringabelősket Baselből és Budapestről, a helyi bicikliboltok tucatjaitól gyűjtik össze.
Lakberendezés környezettudatosan
A hulladékkeletkezés problémájára azonban nem csak az elszánt alkotók igyekeznek felhívni a figyelmet, hanem olyan nagyobb cégek is, mint például a közismert, lakberendezést forradalmasító vállalat.
Az újrahasznosított műanyagból született termékek - mint például a PET palackból készült granulátummal töltött párna - a magyarországi áruházakban is megvásárolhatóak. Az említett párna épp olyan puha, mintha toll lenne benne, a töltete mégis 16 flakon újrahasznosításával készül.
De emellett találhatunk még a kínálatban PET palackból készített tárolódobozokat vagy a falra szerelhető és zárható gyógyszeresszekrényt, de a stílszerűség kedvéért szelektívgyűjtő kukákat is készítenek, mégpedig újrahasznosított polipropilén műanyagból.
Ahogy a bútoráruház honlapján olvasható, egy PET palack gyártásához háromszor annyi vizet használnak fel, mint amennyivel meg tudnánk tölteni. Azonban nem csak vizet spórolunk, hanem áramot is, egy flakon újrahasznosításával ugyanis annyi energiát takarítunk meg, amellyel 18 órán át világíthatna egy LED lámpa.
forrás:
http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/a-hulladek-uj-elete-amikor-a-sz...
