Nézz be a szekrényedbe! Hány szekciót látsz? Legfeljebb egyet. Tíz év múlva legalább három szekcióra fogod osztani a ruháidat: bérelt ruhák, másodkézből való ruhák és újonnan vásárolt ruhák. Legalábbis ezt állította az egyik leghíresebb amerikai márka, a Ralph Lauren elnöke a davosi világgazdasági fórumon tartott előadásában.
A körfogásos gazdaságra való áttérés napjaink egyik legtöbbet vitatott témája, amely sikeres megvalósulásához elengedhetetlen a meglévő életvitelünk, munkafolyamataink felülvizsgálata, a gyártási és egyéb technológiai folyamatok áttekintése és szükség szerinti megváltoztatása, de vásárlási szokásaink átgondolása is.
„A világ a válsággal szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést” - jelentette ki David Attenborough brit természettudós, filmes egy múlt héten sugárzott BBC-interjúban.
Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek isl. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.
Valószínűleg nem sokat tudnak mesélni a hulladék újrahasznosításról és a környezetbarát anyagokról, pláne a termékek fenntartható életciklusáról, mégis, nagyon inspiráló lehet számunkra az, amilyen hozzáállással és kreativitással közelítik meg a hétköznapi dolgokat. Sőt, az is kiderülhet, hogy az elavultnak vélt házvezetési alapelvek, bár nem rendelkeznek az új környezetvédelmi technológiákkal, valójában a legzöldebb háztartásvezetést rejtik!
Néhány hete publikálta a The Lancet azt az átfogó jelentését, amely 2019 klimatikus történéseinek viszonylatában vizsgálja a Föld lakosságának egészségügyi tényezőit és annak alakulását. A munkába - melyet a Lancet Visszaszámlálásnak neveztek el - 35 tudományos, a témával foglalkozó szervezet eredményeit vonták be.
A magyarok karácsonyi szokásairól készült felmérés szerint legtöbben 10 – 50 ezer forint között költöttek ajándékokra.
Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát - közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden az MTI-vel.
Fenntarthatóbb anyagokból készült termékek váltják fel a szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket és italkeverőket.
Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott.
