Hargitai Miklós a mai Népszabadságban a betétdíjas csomagolások gyorsított kihalását vetíti elõ - sajnos nagyon is elképzelhetõ a verziója.
Azt tapasztaljuk, hogy a fél ország a szelektív hulladékgyûjtésen alapuló újrahasznosítás hevében ég. Az viszont a figyelem spektrumából már eléggé kiesik, hogy az 50 % hasznosítás fele égetés, az anyagában történõ hasznosítás jelentõs része pedig nehezen ellenõrizhetõ módon külföldön történik.
Az pedig végképp nem esik le senkinek, hogy a betétdíjas rendszerek sokkal rugalmasabbak ennél, hiszen mind az újrahasználat (újratöltés), mind az újrahasznosítás lehetséges ebben a rendszerben.
A Hatvani Környezetvédelmi Egyesület 36 településen szervezett elektronikai hulladékgyûjtést, melynek során egészen pontosan 40 tonna elektronikai hulladékot és 5-6 tonna akkumulátort gyûjtöttek.
Persányi Miklós szerint késik a betétdíjas kormányrendelet, melyet a termékdíjtörvény elõírásai szerint 2005 március 31-ig kellett volna megalkotni. Bár 10 éve várjuk, de pár hetet már kibírnánk, ha az általunk látott tervezetnél lényegesen szigorúbb lenne, mert így nem fog sok vizet zavarni...
A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) valamint a KÖVET "youthXchange" néven képzési csomagot jelentetett meg a felelõs fogyasztásról, mely útmutatót kíván nyújtani egy fenntarthatóbb élethez. A kiadvány a TVE-n keresztül szerezhetõ be.
Hazánk 2001-ben csatlakozott az Aarhusi Egyezményhez, mely a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésérõl a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól. Civil zöld szervezetek véleménye a jelenlegi helyzetrõl.
Számoljunk együtt: 1 hivatal 1 év alatt 155 tonna papírt használ.
Hány hivatal mûködik hazánkban? Mióta és még meddig fognak ragaszkodni a vakítóan fehér, klórozott papírhoz? Hány ezer hektár erdõ lesz még áldozata a pazarló gondolkodásunknak?