Tiltakozás a várpalotai hulladékégető építése ellen

"Biztonsági emberek sorfala között lehetett csak bejutni a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Konzorcium legutóbbi várpalotai közgyűlésére. A készültség oka az volt, hogy az inotai városrész egykori kultúrháza előtt húsz-harminc fős csoport tartott demonstrációt a közgyűlés ideje alatt. A résztvevők a Várpalotára tervezett hulladékégető erőmű megépítése ellen tiltakoztak.

- A beruházás egyik kulcseleme éppen az inotai hulladékhasznosító erőmű lesz - mondja Farkas Endre, a konzorcionális együttműködési projekt irodájának a vezetője. - Számos variációt megvizsgáltunk, amíg a várpalotai helyszín mellett döntöttünk. Először is a Magyar Villamos Művek Rt. felajánlott egy 9,6 hektáros területet a saját inotai ingatlanán, az egykori gázturbinás erőműblokk mellett. Fontos szempont volt a helyszín kiválasztásánál az is, hogy vasúton és közúton is könnyen megközelíthető, ráadásul az összes fontos infrastruktúra ki van építve.

A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítása jelenleg az egyik legnagyobb hazai infrastrukturális beruházás, összértéke meghaladja a 33 milliárd forintot. A projekt hat megyét érint, a központnak számító Fejér mellett Veszprémet, Komárom-Esztergomot, Tolnát, Pestet és Bács-Kiskunt. A beruházás legalább húsz évre megoldhatja 168 település 680 ezer lakójának szelektív hulladékkezelését.

Farkas Endrétől megtudtuk: ennek a hulladékkezelési programnak az egyedülálló újítása, hogy nincs szükség újabb hulladéklerakók építésére, sőt a szelektív hulladékgyűjtés, az utóválogatás, a komposztálás, valamint az újrahasznosítható anyagok felhasználása révén csökkenthető a meglevő lerakók száma. A tervek szerint a mostani nyolc illegális hulladéklerakót teljesen felszámolják.

A felújított, kibővített depóniák nem sokat érnek, ha a 680 település által "termelt" évi 277 ezer tonna szemétből legalább százezer tonnát nem semmisítenek meg egy modern égetőben. Ez a létesítmény, egy villamos energiát is termelő hulladékégető épülne fel Várpalotán. Az égetőmű 16,6 milliárd forintba kerül, vagyis ez az egyetlen objektum elviszi a teljes beruházás költségeinek a felét.

- Mindent elkövetünk azért, hogy ide ne épüljön semmilyen új erőmű - mondja Vancsek Ferenc, a nemrég alakult Egészséges Palotáért Egyesület (EPE) vezetője. - Nem hiszünk abban, hogy a tervezett hulladékerőmű ne terhelné meg a környezetünket, mi ugyanis nem ismerünk olyan égetőt, amely nulla károsanyag-kibocsátással üzemelne. Másrészt az égetőmű egyik alapelve, hogy csak a gondosan szétválogatott hulladékot lehet benne elégetni, nekünk azonban az a tapasztalatunk, hogy az emberek még nem érettek a szelektív hulladékgyűjtésre. Úgy véljük, egyelőre nincsenek meg a garanciái, hogy veszélyes anyagok ne kerülhessenek be az égetőbe.

Az EPE néhány hónappal ezelőtt helyi népszavazást kezdeményezve aláírás-gyűjtési akcióba kezdett. Az egyesület azt szerette volna elérni, hogy a várpalotai képviselő-testület minősítse át véderdővé az építkezésre kiszemelt területet, és ezzel akadályozza meg a beruházást. Az EPE-nek azonban - a helyi népszavazás kötelező kiírásához - nem sikerült összegyűjtenie a választópolgárok 25 százalékának támogatását, így a referendumról a képviselő-testületnek kellett döntenie. A városatyák egyetlen szavazatnyi többséggel elutasították a népszavazás kiírását.

- Egy önkormányzatnak nincs beleszólása, hogy a közigazgatási területén milyen beruházás indulhat, ha az építtetők az összes szükséges engedélyt megszerezték - mondja Leszkovszki Tibor, Várpalota polgármestere. - Az EPE által javasolt módszer egyébként sem használható: ha véderdővé minősítünk egy területet, a beruházó egyszerűen 500 méterrel odébb viszi az építkezést, teljes közigazgatási területünket pedig nem lehet átminősíteni erdőterületté. A konzorcium által tervezett égetőerőmű a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelel, egyáltalán nem fogja szennyezni Várpalota levegőjét.

A hulladékgazdálkodási rendszert megvalósító konzorcium jelentős jóvátételt ígért a városnak, ha befogadja a hulladékerőművet. A beruházók vállalták, hogy a következő években közel egymilliárd forintos infrastrukturális fejlesztést hajtanak végre a városban.

- Rekultiválják és kibővítik a palotai hulladéklerakót, amely jelenlegi formájában hamarosan betelne - mondja Leszkovszki Tibor. - Aztán a konzorcium több százmillió forintért felújítja Várpalota belterületi útjainak jelentős részét. Az inotai erőmű mellett található készenléti lakótelepen felújítják a mára teljesen leromlott infrastruktúrát, a leendő erőmű által termelt hővel pedig meleg vízzel és fűtéssel látják majd el a lakótelep 360 lakását. Ezenkívül leaszfaltozzák a készenléti lakótelepet Inotával összekötő földutat.

Vancsek Ferenc szerint azonban pénzen nem lehet megvásárolni a palotaiak egészségét. Mint mondja, várják a hulladékégetőről szóló részletes környezeti hatástanulmány elkészültét, és ha kell, folytatják tiltakozó akcióikat.

- Aki júdáspénzként aposztrofálja a konzorcium által ajánlott jóvátételt, félrevezeti a polgárokat, mert az önkormányzat nem bocsátotta áruba a palotaiak egészségét - mondja a polgármester. - Nem hagyhatjuk, hogy a tervezett hulladékerőmű szennyezze Várpalota levegőjét. Az EPE az értelmetlen tiltakozással nem sokra mehet, inkább azt kellene megszerveznie, hogy folyamatos civil kontrollt gyakorolhasson a majdani hulladékégető építése és működése felett. Ehhez partnerra találnának az önkormányzatban.

A konzorcium legutóbbi közgyűlése alatt az EPE által mozgósított tüntetők órákig álltak transzparenseikkel a szemerkélő esőben az inotai kultúrház előtt. Végül megunták a várakozást, összehajtogatták a lepedőket és a zászlókat, majd csendben hazamentek. Mire a konzorciumot alkotó települések vezetői kijöttek az épületből, már a biztonsági emberek is összepakoltak. A távozó polgármesterek láthatóan már el is felejtették a tüntetést, pedig a kép csalóka: az égetőmű körüli csatározások még nem értek véget.

Cseri Péter - NOL"