A 21. század egyik legfontosabb jelszava a fenntarthatóság, és ebből a trendből a divat sem maradhat ki. De vajon mit jelent ez valójában, és lehetséges-e egyáltalán egy ennyire gyorsan és szeszélyesen változó iparág esetében?
Minimum kétséges a kormány azon állítása, miszerint a hulladékgazdálkodás államosítása igazi sikertörténet.
Két napja szinte láncban érkeznek a várpalotaiak által nemkívánatos leponyvázott teherautók az Inota határában fekvő hulladéklerakóhoz. Az itt élők az utolsó utáni pillanatban, véletlenül tudták meg, hogy az egykori zagyvaszántódi cementgyár területéről ide Inotára szállítják az azbeszt tartalmú építési törmeléket, mintegy 26.000 tonnát. A lerakó üzemeltetője szerint nincs miért aggódni, mert a Várpalota mellett lerakott anyag már nem veszélyes. Az itt élőket a szavak egyelőre nem nyugtatták meg, felháborítónak tartják, hogy a lakosságot mostanáig senki sem tájékoztatta.
Az expressz árumentési folyamat lényege, hogy az adott áruházakból a közelben működő partnerszervezeteik közvetlenül szállítják el az élelmiszereket a rászorulóknak.
Az ENSZ felkérésére készült jelentésből az is kiderül, hogy a háztartási e-hulladéknak csupán 16 százaléka kerül újrahasznosításra. A legnagyobb veszélyt az elektronikai eszközökben található mérgező anyagok (nehézfémek) jelentik, amelyek a talajba és az élővizekbe szivárogva súlyosan károsítják az élővilágot és az emberi szervezetben is maradandó károkat (akár halált is!) okoznak.
Az Országgyűlés egy olyan állami földvagyonról szóló törvényjavaslatot tárgyal éppen a napokban, amely hosszú távon veszélyezteti a magyar természet védelmét. Ezért azonnali cselekvésre van szükség!
Több mint 150 civil szervezet fordult az Országgyűléshez, hogy a képviselők ne támogassák a nemzeti parkok jogait csorbító állami vagyonról szóló törvény tervezetét. A kezdeményezéshez még mindig ehet csatlakozni!
Az irányítási és a működtetési feladatok különválasztását tervezi a kormány.
Három magyarországi természetvédelmi civil szervezet mozgalmat indított természeti értékeink megóvásáért, amelynek szimbólumaként szeretnék bevezetni a Magyar Természet Napját. Céljuk, hogy ráirányítsák a közfigyelmet a magyar természetvédelem helyzetére, hogy ezáltal minél többen emeljék fel szavukat közös kincsünk védelme érdekében.
A nagy karácsonyi forgatagban gyakran megfeledkezünk arról, amiről ennek az ünnepnek valóban szólnia kellene: az egymás iránti szeretetről és tiszteletről.