A hulladékszállítást sem kíméli a Fidesz
Minimum kétséges a kormány azon állítása, miszerint a hulladékgazdálkodás államosítása igazi sikertörténet.
V. Németh Zsolt szerint jelenleg hosszú távú építkezés folyik a hulladékgazdálkodás területén, ennek eredményeként ezt a tevékenységet állami, önkormányzati nonprofit cégek végzik. Valójában azonban rettenetes állapotban van a hazai szemétszállítási szektor.
A 2012. évi szinten befagyasztott árak (rezsicsökkentés) mellett a különböző jogszabályok tetemes többletköltséget róttak a szolgáltatókra. A lerakási járulék, a felügyeleti díj, a tranzakciós adó, az e-útdíj, illetve az EKÁER-rendszer is pluszköltséget jelent a szolgáltatóknak, a kényszerszolgáltatás pedig szintén óriási pluszköltség, amelyet a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek egyszerűen nem tudnak kigazdálkodni.
A gödöllői Zöld-Híd már nem tudja kifizetni a munkavállalóit, ha a NAV inkasszózza őket, akkor a heteken belül becsődölnek. De nem ők az egyetlenek. A Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (BH) ügyvezető igazgatója nyilatkozata szerint cégük a 2014-es évet 100 milliós veszteséggel zárta, 2015-ben 160 milliós veszteséggel számolnak, miközben az előző években korántsem voltak veszteségesek. De hasonló a helyzet a Hajdúságban és Debrecenben is.
Államosítással vegyes rezsicsökkentés: gondok a hulladékgazdálkodásban
A hulladékgazdálkodás kiemelt terepe volt a jobboldali közszolgáltatási politikának. A rezsicsökkentés mellett elsőként itt vezették be a nonprofit szolgáltatásokat, másrészt, itt írták elő a kötelező állami (önkormányzati) többségi tulajdont és irányító befolyást. A kormányzat szerint a hulladékgazdálkodás államosítása igazi sikertörténet. A tények azonban mást mutatnak. Egyrészt, az államosítással nem csökkentek a költségek, azonban a rezsicsökkentéssel csökkentek a bevételek. Így az immáron döntően állami szektorban megnőttek a veszteségek is. Ezt az is jól mutatja, hogy az eredetileg tervezett, lényegében a szükségszerűen veszteséges üzemeltetés kompenzálását célzó, a szolgáltatás megszervezéséért felelős önkormányzatoknak nyújtott pályázati támogatás összegét 2014 elején közel két és félszeresére kellett emelni.
Azonban ez az emelt összegű megoldás sem jelentett teljes sikert, ugyanis ott, ahol eddig is rendkívül nyomott áron szolgáltattak, a rezsicsökkentés miatt tovább nőtt a várható veszteség. Így számos, kisebb és elzártabb – jellemzően hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű településen – lényegében megoldhatatlanná vált a közszolgáltatás megszervezése.
Ez az amúgy is rossz helyzetű településeket érintette különösen negatívan. Ezeken a településeken ugyanis a katasztrófavédelemnek kellett – lényegében kényszerszolgáltató kijelölésével – megoldania az egyébként közegészségügyi és járványveszéllyel fenyegető helyzetet. Ez pedig 2014-ban nem 1, nem 2, hanem 252 települést (az összes település 7,99 százalékát) érintett Magyarországon. Ha megnézzük a miniszteri levél mellékletének listáját, akkor láthatjuk, hogy a települések között rengeteg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei.
Hulladékgazdálkodás: háromszoros drágulás, káosz és óriási visszaesés az újrahasznosításban
A kormánynak mára a hazai, 15 év alatt kiépült hulladékgazdálkodási rendszert is sikerült teljesen lerombolnia. A régi, problémákkal küzdő, de működő rendszert ugyanolyan eszközökkel verték szét korábban, mint amellyel most a gázpiacot szántják be. A korábban működő cégek helyett a hulladékbizniszben is pénzt láttak, és Illés Zoltán akkori államtitkár vezetésével (aki azóta többek között azzal vádolja Orbánt, hogy szétverte a környezetvédelmet) 2011-ben létrehozták a központosított állami szuper szolgáltatót.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ezután utólag írta ki a mutyigyanús közbeszerzési pályázatokat a hulladékbegyűjtésre, a szervezet vezetője pedig volt cégét bízta meg tanácsadással.
Hulladékmutyi
Legutóbb a 2012-2013 közötti állami hulladéktendereken kartellező cégek tevékenysége felett hunyt szemet a kormány. Egy tavaly benyújtott salátatörvényben lévő Dankó Béla által benyújtott módosító szerint nem lehet megbüntetni a fogyasztókat is megkárosító, kartellező cégeket. Persze maga a tevékenység, az áregyeztetés nehezen bizonyítható, de a Gazdasági Versenyhivatal tavaly ősszel eljárást indított a cégek (Alcufer Kft., a FE-Group Invest Zrt., a Selector Kft. és az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.) ellen kartellezés gyanújával, és már a helyszíni kutatás is megvolt a cégek telephelyein.
A gyanú szerint „a cégek 2012-től egyeztettek és információkat osztottak meg egymással annak érdekében, hogy az OHÜ Nonprofit Kft. által 2012 és 2014 között kiírt közbeszerzési eljárásokat felosszák, és a beadásra szánt ajánlatokat és árakat egyeztessék” – írta az index.hu. A módosítót benyújtó Dankó Béla szerint pedig valóban történt a cégek között egyeztetés, ezt azonban nem kartellezésként, hanem szakmai szükségszerűségként kellene felfogni, hiszen az ilyen jellegű tendereken elengedhetetlen az egyeztetés az eredményesség érdekében...
A rezsicsökkentés és a szétbarmolt rendszer miatt jelenleg az egész iparág háromszor drágábban működik, miközben az áremelési tilalom miatt sorra jutnak csődközelbe a hulladékgazdálkodással foglalkozó közszolgáltatók. Eközben pedig az egész rendszer egyik kulcsindikátora, az újrahasznosítás mértéke is drámaian csökkent az elmúlt években az átalakításokból fakadóan.
Az OHÜ azóta már a múlté, a káosz pedig nem lett kisebb. A környezetvédelemért felelős ex-államtitkár, Illés Zoltán, aki többek közt a hulladékgazdálkodás államosítását is levezényelte, mára csupán egy lett a fideszes ex-államtitkárok közül, akik apartvonalról ekézik egykori kormányukat.
Lassan, de biztosan elvéreznek a szemétszállító cégek
A gödöllői Zöld-Híd már nem tudja kifizetni a munkavállalóit, ha a NAV inkasszózza őket, akkor a heteken belül becsődölnek. De nem ők az egyetlenek. A Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (BH) ügyvezető igazgatója nyilatkozata szerint cégük a 2014-es évet 100 milliós veszteséggel zárta, 2015-ben 160 milliós veszteséggel számolnak, miközben az előző években korántsem voltak veszteségesek.
A jogszabályi előírásokat nekünk is be kell tartanunk, függetlenül az anyagi helyzetünktől: így például magasabb minimálbért és ezzel együtt több járadékot fizetünk, az idéntől kötelező házhoz menő szelektív gyűjtés pedig több gyűjtőutat, több munkabért jelent, ezek miatt várhatóan évi 20-22 millió forintos többletköltségünk lesz. Nagyon megemelkedett a hulladéklerakási díj, ezen kívül van felügyeleti és útdíj is, miközben a rezsicsökkentés óta a lakosság kevesebbet fizet a szolgáltatásért -mondta Simon Péter, a BH ügyvezető igazgatója.
A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (HHG Kft.) is óriási gondban van, bár 2013-ban még nyereségesek voltak, 2014-re 117 milliós veszteséget okozott nekik a piaci környezet átalakítása. A rezsicsökkentés 22 százalékkal mérsékelte a bevételeiket, ráadásul 2014. év során a hulladékgazdálkodási törvény több jelentős teher mellett bevezette a felügyeleti díjat, amelyre tavaly 20 millió, hulladéklerakásért pedig 160 millió forint adót kellett kifizetniük.
A Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. alvállalkozójaként szolgáltató –AKSD Kft. szintén 42 milliós veszteséggel zárta 20014-et, ráadásul mindezt jelentős önkormányzati támogatás mellett. Januárban például a Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) került a működőképesség határára. A kényszerszolgáltatásra kijelölt cégeknek a szolgáltatás elvégzése kötelező, ugyanakkor óriási veszteségeket termel, hozzájárul a csődközeli állapotok kialakulásához. Kényszerszolgáltatók nélkül viszont ezeket a településeket egyszerűen elöntetné a szemét.
Mindezek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a kormány által megdolgozott piacon a szolgáltatóknak a jelenlegi bevételek már egyáltalán nem adnak fedezetet a folyamatosan növekvő költségekre. A 2012. évi szinten befagyasztott árak (rezsicsökkentés) mellett a különböző jogszabályok tetemes többletköltséget róttak a szolgáltatókra. A lerakási járulék, a felügyeleti díj, a tranzakciós adó, az e-útdíj, illetve az EKÁER-rendszer is pluszköltséget jelent a szolgáltatóknak, a kényszerszolgáltatás pedig szintén óriási pluszköltség, amelyet a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek egyszerűen nem tudnak kigazdálkodni.
forrás: tenytar.blog.hu
