A szlovák környezetvédelmi miniszter visszautasította egy veszélyes hulladékégetõ építését Szlovákiában. A projektet kritizálta a szlovák Föld Barátai is, akik emellett segítették a helyiek szervezõdését, tiltakozását. A projektbõl hiányoztak a szükséges biztonsági intézkedések – de több más hiányossága is volt. Habár a helyi önkormányzat támogatta (Kohéziós Alapból nyert támogatásból, tehát közpénzbõl akarták fedezni a költségeket), az égetõ magánvállalatok hulladékát égette volna. 
Az alig egy hete indult - a házi komposztálást népszerûsítõ országos – kampányunk nyomán, melyet a Hulladék Munkaszövetség, a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, az Öko-Fórum Alapítvány és a SZIKE Környezet és Egészségvédõ Egyesület közösen hozott létre – csak úgy özönlenek a kérdések és a vélemények a HuMuSz-hoz. A KukaBúvár Egyesület tagja elmondják az alábbiakban, hogyan komposztálnak. Kiderült, hogy még a nagyvárosokban sem elképzelhetetlen a komposztálást. Sõt...
(Olcsó és hatékony megoldás egy problémás hulladékfrakció lakossági kezelésére)
Négy évvel ezelõtt Egyesületünk Információs irodájába néhány telefon érkezett, melyben az elhasznált elektronikai hulladék elhelyezése iránt érdeklõdtek.
Õsszel, Drávafokon, a Zöld Fiatalok nemzetközi táborában Németh Gyurka egy kiváló workshopot tartott, ahol kerékpáralkatrészekbõl készíthettünk magunknak öveket, mécsestartókat és más dísztárgyakat. Gyurka tárgyaiban az alázattal elsajátított szaktudás és a felszabadító kreativitás egyesül. Alább vele és az alkotásban is partner kedvesével, Nagy Orsolyával beszélgettünk. A Recyclemission Hungary aktivistáival Gondos Gábor készített interjút.
Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az illegális lerakók felszámolása illetve a lerakással kapcsolatos felelõsség érvényesítése esetén?
A rövid témafeldolgozás nem a „szemeteléshez" (csikkeldobás stb.), hanem illegálisan lerakott hulladékkupacokhoz kapcsolódik. Melyek ott „virítanak" és szennyeznek a lakott területek peremén, árokpartokon, vasúti töltések oldalán, erdõszélen stb. Gazdájuk általában nincs - a rakásokat sunnyogva, sötétben telepítik le a hasonló lelkülettel bíró emberek. A tettenérés szinte lehetetlen, bár a hulladék kommandók megjelenése ébreszt némi reményt. A kérdés az, hogy aki mégis tud valamit és intézkedni szeretne, annak milyen jogi lehetõségei vannak? Dr. Kalas György összeállítása.
Hány ember gyûjt szelektíven? Hogy áll a lakossági hulladék hasznosítása? Mennyi csomagolás kerül vissza a lakosságtól? Teljesül-e az EU által elvárt hasznosítási arány? Valahogy nem stimmelnek az adatok, amelyek vékony sugárban csordogálnak a minisztériumból és a koordináló szervezetektõl. Nekünk mindig más számok jönnek ki. Tessék kapaszkodni, becslések, spekulációk és számok következnek!
Megkaptuk a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszerrõl szóló, Hulladékból energia címû szakanyagot a csütörtöki székesfehérvári közgyûlésre. A sajtóközlemény azt sugallja, csoda van készülõben. Ám ismerve az elõzményeket, a címbõl és a szöveg alapos átolvasásából számunkra egészen más derült ki: netán egy Konzorcium fedõnevû ügynök akarja ránk sózni égetõmûvét.
Igazságtalanságok a díjban
Környezetvédõ szervezetként nem lehet más érdekünk, mint a magas színvonalú közszolgáltatás, és viszonylag pontos képünk van arról, hogy ez mibe kerül. Azt is látjuk, hogy a közszolgáltatási díjak messze elmaradnak az európai árszinttõl, és a közeljövõben komoly emelések várhatóak. Ha a díjban az alábbiakban röviden említett (és további elemzésre szoruló) igazságtalanságok és aránytalanságok megmaradnak, komoly fogyasztóvédelmi és szociális feszültségek várhatók. Ennek szeretnénk elébe menni és kezdeményezzük a díjak kivetésének módját - az érintettek által lefolytatott társadalmi vita után - úgy megváltoztatni, hogy minden társadalmi szereplõ számára elfogadható legyen, és a környezet érdeke se sérüljön. A jelenlegi rendszer senkinek nem jó!