Külső hírek
A papír mindent elbír?
A zöld tárca minden hulladékforradalommal kapcsolatos kommunikációja ellenére az elmúlt másfél évtized fokozatos átállás a csõvégi ártalmatlanítási megoldásokra - hulladékos szempontú visszatekintésünk az Újrapapírok világnapja kapcsán.
Tanulságos mondatok a EB stratégiájából
"Súlypontáthelyezésre lenne már szükség"
Balatoni Henrik, Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete Megkerülhetetlen szereplõje Balatoni Henrik a hulladékhasznosítók piacának. Számos hasznosító vállalkozás tulajdonosa és vezetõje, a szakma nagy lobbistája. Komolyan és sok jóindulattal elemezte végig tavaly nyári hulladékgazdálkodási stratégiánkat[1], hálásak vagyunk gyakorlatias javaslataiért. Arról kérdeztük, mi várható a közeljövõben a hulladékok szelektív gyûjtése és hasznosítása terén hazánkban.
Valami nagy, nagy tüzet kéne rakni….
Mi kell ahhoz, hogy kevesebb legyen a szemét az EU-ban? Hát, elõször is stratégia! Nos, Brüsszelt, a Nagy Stratégiagyárat ebbõl a szempontból nem is kell félteni: készülnek a stratégiák, a stratégia felülvizsgálatok, az akcióprogramok, az ajánlások és a javaslatcsomagok szépen sorban. Kérdés, hogy például a hulladékmegelõzés esetében mire lesz jó a készülõ Nagy Okosság. Balogh Emese összeállítása.
Újrapapír!
Kinyitod a postaládát. Tele van. De nem a szeretteid által írott levelekkel. Nem is fontos értesítésekkel – bár számla és utolsó felszólítás biztos akad közte… És sajnos, hiába is keresed a kedvesed képeslapját. Van viszont szóróanyag, reklámprospektus – sõt, mostanság hat köteg politikai hirdetés is. És nagyjából mindegy, hogy kötözött sonkát vagy jobb jövõt ígérnek, te olvasatlanul kidobod a papírt. Jól teszed. Jól teszed? A kukád biztosan tele lesz papírral. Összeállításunkban az újrapapírok használatáról, elõnyeirõl, beszerzésérõl és áráról lehet tájékozódni.
Hulladékcsökkentés Szlovákiában
Nemrég a szlovákiai Kassán jártunk, ahol meglátogattuk a Priatelia Zeme (Föld Barátai) civil szervezetet. Egyeztettünk a Miskolcon és Kassán zajló hulladékos civil programokról, illetve az együttmûködés lehetõségeirõl. Tanulságos volt a találkozó, hiszen kicsit beleláthattunk egy Szlovákiában mûködõ zöld szervezet mindennapjaiba, illetve képet kaphattunk egy más környezetben zajló munka eredményeirõl is. Demeter Zoltán (Zöld Akció) riportja.Hazánk környezetigazgatási állapota - avagy mi harminc?! Mi mennyi?!
A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 címû könyvet. "A környezeti adatok gyûjtése elsõrendû fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az elõszó, és ezzel nem gyõzünk egyetérteni, sõt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minõségû környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bõvebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.Hogy áll az e-hulladékok visszavétele és hasznosítása?
A Környezetvédelem c. lap 2005 decemberi számában jelent meg Lukács Bence tollából az alábbi HuMuSz álláspont:
Magyarországon 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) becslései szerint 130 ezer tonnát meghaladó mennyiségû elektronikai hulladék (HEEB) keletkezett - ami 12,85 kg/fõ/év fajlagos mennyiséget jelent -, s körülbelül 300 ezer tonnára tehetõ az elfekvõ, használatból kikerült, de egyelõre ki nem dobott berendezések mennyisége. A felmérések szerint a keletkezõ hulladék 2/3-a lakossági eredetû, a hulladék tömegének növekedési üteme különbözõ szakmai becslések alapján évi 4-8%-ra tehetõ - amely a kommunális hulladék mennyiségének elõrejelzett rátáját többszörösen meghaladja.
Környezettudatosság Afrika szarván
Eritreai körkép
Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélõ csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelõzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlõ ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlõ filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és mûanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.
Simon Gergely (Levegõ Munkacsoport) riportja.