Külső hírek

Hogyan történik a valódi, világszintű változás? Milyen törekvések részese vagy, ha te is épp egy jobb világ felépítésén dolgozol? Ebből a videóból megtudhatod.

Súlyos károkat okoz a törékeny északi sarkvidéken a műanyag hulladék, és sokkal több van belőle, mint amennyit a régió lakói elő tudnának állítani - írja az MTI.

Napjainkban óriási probléma a környezetszennyezés. Az óceánok is tele vannak szeméttel, ez pedig az ott élő állatok életére is tragikus hatással van.

Bár a budaörsi csomagolásmentes üzlet bezárt 2016-ban (az okokról itt lehet olvasni), most megnyílt egy hasonló kis bolt, ezúttal Piliscsabán. 

Az EU tagországaiban évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ez azt jelenti, hogy fejenként nagyjából 173 kilogramm ennivalót dobunk a kukába évente. Az Index.hu alaposan körüljárta a témát, az ő cikkükből emeltünk ki pár mondatot. 

Az iskolai papírgyűjtés évtizedes kialakult gyakorlatát szabná át az állam egy törvénytervezettel, a gyerekek által összegyűjtött papír is az államhoz menne. Eközben egy másik módosítás tovább szűkítené a versenyt a szemétkezelésben.

Egy európai lakosra két tonna építőipari hulladékot termel az ágazat évente Európában. Hogyan lesz a hulladékból erőforrás? Milyen új üzleti modelleket teremt a körkörös gazdaság? Szlovéniába utaztunk jó példáért. A Rebirth nevű projekt 2014-ben zárult. Egy rendkívül sikeres tájékoztató és figyelemfelhívó konferenciasorozatról van szó, amely megértette a szlovén építőipari vállalkozók egy részével, hogyan lehet újrahasznosítani az építőipari és bontási hulladékot, és még keresni is rajta. 

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága több intézkedést javasol annak érdekében, hogy 2030-ra a jelenleg évente keletkező 88 millió tonna élelmiszer hulladék a felére csökkenjen. A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy szüntesse meg a meglévő korlátozásokat az élelmiszer adományozások esetében és hangsúlyozták, hogy megoldásra van szükség a „minőségét megőrzi” és a „felhasználható” címkézés keltette értelmezési problémák tisztázására.

A katasztrófa péntek éjjel történt Colombótól nem messze, Meetotamulla település hulladéktelepénél. Nagy valószínűséggel felelőtlenül magasra halmozták a lerakók a szemetet, és az egyik hulladékhegyet egy erős széllökés leomlasztotta.

"Ki a Duna vizét issza, saját vizét issza vissza", Karinthynak tulajdonítják a régi bökverset, amely 1946-ban született, és eredetileg az egyik híres budapesti fürdő neve szerepelt benne. Bizonyos szempontból ma már sokkal jobb a helyzet, hiszen a víztisztító technológia rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben. Máig nem tud azonban teljes körűen elbánni egyes molekuláris szennyezőkkel, mint például a vizelettel a vízbe jutó fogamzásgátló-, gyógyszer- és kábítószermaradványok, illetve a talajból bemosódott mezőgazdasági vegyszerek, ásványi eredetű anyagok vagy toxikus fémek (pl. arzén).