Hazánkban ugyan egyelőre nem tapasztaljuk, de világviszonylatban évről évre nagyobb problémát okoz a megfelelő mennyiségű édesvíz hiánya. Ma naponta több mint nyolcszáz ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt a világon, Pápua Új-Guineán pedig az emberek napi jövedelmük felét költik ivóvízre.
Szép lassan rájövünk, hogy az élővilágot csúfító, felfoghatatlan mennyiségű műanyag hulladék nem csak azokra a fránya állatokra hat. Bekerült a körforgásba, és mikrószemcsék formájában visszatalál hozzánk.
Számtalan oka van annak, hogy egy-egy ruhadarabtól szeretnénk megválni. Mengyán Eszter, a Holy Duck blog szerzője járt utána, hogy hogy mit tehetünk megunt vagy soha nem is szeretett ruhadarabjainkkal?
“Örömmel jelenthetem, hogy a Föld nevű bolygó meg fog menekülni. Az más kérdés, hogy az emberiség megmarad-e.”
Miért és hogyan figyeljünk oda a húsfogyasztásra? A Kislábnyom.hu oldal gyűjtötte csokorba az érveket és a lehetséges megoldásokat.
Olyan picire őrlik a műanyagot a krillek, ami veszélybe sodorhatja az óceánok élővilágát. Az ausztráliai Griffith Egyetem professzora, Amanda Dawson a világon elsőként mutatta ki, hogy az Euphausia superba faj az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni a mikroműanyag-szemcséket.
Vizsgálatot kezdeményezett az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO), hogy felmérjék a palackozott ivóvizek potenciális kockázatait, miután egy friss tanulmányban megjelent, hogy nagy mennyiségű mikroszkopikus műanyag van a világ legkedveltebb palackos vizeinek, több mint 90 százalékában.
Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. Az instant ruháknak pedig jelentős hatása van a környezetre
Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.
Ha nem fékezzük meg a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendenciákat, akkor a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni a következő évtizedekben, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik.