A háztartási szemét jelentõs részét (30-40 százalék) zöld hulladék alkotja, egy hétköznapi szemetes edény valóságos kincsesbánya ilyen szempontból. A kertbõl, konyhából kikerülõ szerves anyagok - vagy a Svájcban elterjedt kifejezéssel élve: "zöld javak" - zöme hazánkban jelenleg még a kukákban végzi, pedig számos szempontból jobb lenne, ha a lenyírt fû, gyümölcshéj, növényszárak és társaik komposztálás révén visszajutnának az élõ környezet körforgásába.
Az Öko-fórum Alapítvány szervezésében május 11-tõl ismét komposztálásiképzés indul Budapesten. Az 5 részbõl álló tanfolyamra mindenkit szeretettel várnak a szervezõk. Jelentkezési határidõ: 2006. május 2.
Amikor évekkel ezelõtt a szomszéd komposztkeretet állított fel kertje sarkában, nagyon megörültem neki. Arra a lelkes megállapításra jutottam, hogy minden bizonnyal egy környezete iránt fogékony, érte tenni akaró ember költözött mellénk, aki nem a kényelmes "kidobom a kukába, a többi nem érdekes" elmélet híve, hanem inkább a "gyakorlatban is tenni szeretnék valamit a környezetemért, a kertemért" irányzat követõje. Idõvel a komposztkeretbe került ez meg az, kapott vizet, árnyékot, napot és meleget, kevergették vasvillával aztán az érett humuszt beásták az ágyások földjébe. A rendszer évek óta mûködik, most már ketten vagyunk a telepen...
Örömmel jelentjük, hogy olvasóink 37%-a komposztál! És talán csak egyetlen olvasó használ konyhamalacot. 848 szavazat után itt az eredmény. Képzeljük el, mi lenne, ha a kormány és az önkormányzatok még támogatnák is a házi komposztálást!!
"November elején a kertvárosokban kétféle ember él: aki lombot éget, és aki emiatt bosszankodik. Pedig nemcsak büdösíteni lehet, elszállíttathatjuk, vagy komposztálhatjuk is a kerti szemetet." A Népszabadság cikke Égetni vagy komposztálni címmel.