Pályázatunkkal a növekvõ hulladékmennyiségek által okozott gondokra igyekeztünk felhívni a figyelmet, továbbá arra, hogy a problémát nem utólag kell orvosolni, hanem lehetõleg elébe kell menni. Ezért a gyakorlatban is könnyen megvalósítható ötleteket vártunk a gyerekektõl arra, hogyan lehet megelõzni a hulladék képzõdését mai, fogyasztói világunkban?

Szavazásunk eredménye.

630 olvasóink mintegy harmada eddig se vett, másik harmada vesz és szelektálja (ha van hova).

Az ábrát nagyban is közöljük.

A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (tagszervezetünk) ismét megjelentette Zöld Sorok c. kiadványát. A tartalomból:

• Valótlanságok közlésére akarja rávenni a Zöld Sorokat az égetõ?
• Tisztább lesz a Dunába juttatott szennyvíz az új technológiától
• Mi zöldszemmel fontos
• Ismét rózsaszínût füstölt az égetõ kéménye
  

A Környezetvédelem c. lap 2005 decemberi számában jelent meg Lukács Bence tollából az alábbi HuMuSz álláspont:

Magyarországon 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) becslései szerint 130 ezer tonnát meghaladó mennyiségû elektronikai hulladék (HEEB) keletkezett - ami 12,85 kg/fõ/év fajlagos mennyiséget jelent -, s körülbelül 300 ezer tonnára tehetõ az elfekvõ, használatból kikerült, de egyelõre ki nem dobott berendezések mennyisége. A felmérések szerint a keletkezõ hulladék 2/3-a lakossági eredetû, a hulladék tömegének növekedési üteme különbözõ szakmai becslések alapján évi 4-8%-ra tehetõ - amely a kommunális hulladék mennyiségének elõrejelzett rátáját többszörösen meghaladja.

Egy egész településrészt, 140 ember lakhelyét nyilvánította a Holcim Hungária Rt. „frissen szántott"-nak. A cég a Nyergesújfalura tervezett hulladékégetõ-cementgyárának érdekében a Környezetvédelmi Felügyelõségnek küldött válaszában állította a fentieket, mely késõbb - a vállalat szerencsétlenségére - a Felügyelõségi Határozat része lett.

A helyi civil szervezetek 2006. január 26-án 11 órakor országos sajtótájékoztatót szerveznek a „frissen szántott"-nak nyilvánított Tát-Depó településrészen!

Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélõ csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelõzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlõ ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlõ filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és mûanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.

Simon Gergely (Levegõ Munkacsoport) riportja.