A pécsi Lehet Más a Világ a Pécsi Zöld Körrel együtt csatlakozott a HuMusz hulladékégetés elleni kampányához. Minden héten szerdán délután kettõ és hat között kinn vagyunk a Széchenyi tér és a Király utca sarkán, a McDumálsszal szemben és infopultozunk, aláírásokat gyûjtünk.Az érdeklõdõk saját ökolábnyom számolót is vehetnek maguknak, és akár otthon is kiszámolhatják az ökológiai lábnyomukat. Pálfy András és Mezõ János pécsi tudósítása (átvéve a Lehet Más a Világ! Aktivistaklub, Pécs honlapjáról)

Az origo szelektív hulladékgyûjtésrõl készített sorozatában ezúttal a használt elemek és gépkocsi-akkumulátorok begyûjtésérõl és újrahasznosításáról olvashatnak.

Miért van szükség szelektív gyûjtésre? Költséges, idõigényes és több erõfeszítést kíván, mintha egyszerûen az összes szemetet egy kukába dobnánk. Ennek ellenére az utóbbi két évtizedben az újrafeldolgozás a nyugati világban normává vált. A lakosság magasabb díjat fizet, hogy fedezze a költségeket, az önkormányzatok megkövetelik az újrafeldolgozási szabályok végrehajtását, és nem hajlandók elszállítani az együttmûködést megtagadó háztartások szemetét. Meg Bortin Párizsból küldött tudósítása az International Herald Tribune európai kiadásában 2007. február 21-én jelent meg.

A Fõvárosi Közterület-fenntartó Zrt. bejelentette, hogy eztán a lomtalanításokról kizárólag az érintett környék lakóit értesítik, postán és zárt lépcsõházakba kifüggesztett hirdetésekkel, mert nem akarnak a lomok átválogatásából élõ családok után takarítani. A közterületesek azt mondják, hogy a "lomizók" után maradt szemetet sokkal több munka eltakarítani, mint a kihordott, de át nem válogatott lomokat. Biztos így van.
De mégis: mi lesz a lomokból élõkkel? Vay Márton (Védegylet) írása a Népszabadság Fórum rovatában 2007. május 29-én

Ezt kérdeztük olvasóinktól. A legrövidebb idõ alatt (56 nap) a legtöbb szavazat (590) jött be a honlap története során. Érdekes volt, khm, hogy sokáig erõsen többségben voltak a 3/4-es szavazók, aztán egy nap alatt sok-sok szavazat jött a 1/4-esek táborából. Most már elárulhatjuk: a miskolci egyetem tanulmánya szerint tömegben 25%, térfogatban 50% fölött van a csomagolások aránya az átlagos magyar háztartás szemetében. Vajon hogy csinálják a 1/4-es kattintgatók? Tanuljuk el tõlük! És ha valakinek érdeke, hogy kevésnek tûnjön a csomagolás aránya, ki az, és mi motiválja? Megfejtéseket kérjük a kiadóba.

A szentgotthárdi civil összefogás, a Pro Natura Szentgotthárd, felszólítja a magyar lakosságot, hogy a Szentgotthárdot érõ - és a jövõben fenyegetõ - Ausztriából származó szennyezések miatt bojkottálja az osztrák termékeket, elsõsorban az osztrák sört, amely éppúgy habzik, mint Szentgotthárdnál a Rába. (Forrás: PRONAS)

A „szennyezõ fizet" elv, ami a vállalkozások szintjén már Európa-szerte gyakorlatilag érvényesül, sajátos módon érintheti majd a brit háztartásokat. Egy elképzelés ugyanis aszerint büntetné többletadó befizetésével a lakosokat, hogy mennyivel teljesítik túl szemétkidobásban a megfelelõen recikláló szomszédot, vagy egy elvárható átlagszintet. Ha viszont alulteljesítenek, nevezetesen az újrahasznosításra elkülönített szemét mennyiségét az elvárt szint fölé növelik, akkor a helyi önkormányzat jutalmazná a családot.