Már-már rendszeres jelenség, a helyiek elmondása szerint; immáron harmadik alkalommal szállt fel lilás-rózsaszínes füst a dorogi veszélyes hulladékégetõbõl. Az égetõ sajtóközleménye szerint kórházi hulladékból származó jód festette lilára az égetõ füstjét. Alább olvasható a cég közleménye, melynek kapcsán felmerül a kérdés: Mennyire ellenõrzött, hogy mit égetnek, és mennyire kézben tartható valójában a technológia? A jód nagyon kis mennyiségben is feltûnõ de mi van a többi vegyülettel?
Várhatóan egy hónapon belül megkezdi mûködését a zöldkommandó az egész országban. A környezetvédelmi minisztérium közben 1500 tonna szemétrõl szóló bizonyítékot juttatott el a német hatóságoknak, a többi 3300 tonna eredetének bizonyítása jelenleg is zajlik. A szakállamtitkár szerint a hulladékkal kapcsolatos bûncselekmények ellen a fegyver- és a kábítószer-kereskedelemhez hasonló eszközökkel kell fellépni. [Index]
Tavaly õsz óta a világ másképp kezeli a globális felmelegedés kérdését mint eddig. Ebben a tudományos bizonyítékok számának növekedésén és Al Gore: Kellemetlen igazság címû könyvén kívül döntõ szerepe van a 2006. október 30-án közzétett Stern-jelentésnek is. Az Egyesült Királyság kormányának megbízásából készült több mint 600 oldalas kötet azért jelent újdonságot, mert a problémát ezúttal nem lehet azzal elütni, hogy túlzásra hajlamos zöldek riogatják a világot. Sir Nicholas Stern a Világbank egykori vezetõ közgazdásza - és munkacsoportja - gazdasági számításokkal támasztja alá, hogy ha most nem cselekszünk, az éghajlatváltozás még ebben az évszázadban a gazdasági világválsághoz hasonló mértékû összeomláshoz vezethet. A Brit Nagykövetség a Stern-jelentés összefoglalóját most magyar nyelven is közreadta.
Többmillióan kapcsolták le a villanyt a múlt csütörtöki akció során. A múlt hét csütörtöki villany lekapcsoló akció, amelynek az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra, a beszámolók szerint néhány országban egész sikeres volt.[1]
Tegnap este a HuMuSz Házban elkezdõdött a szerdai esték idei sorozata. A félelmetes cím ellenére - vagy éppen azért - megint pótszékeket kellett hozni az oktatóterembe. Benda Judit gyógyszerész, egészség-tanácsadó Halál a konyhában címû elõadásáról Földesi Dorkát, az este házigazdáját Gadó György Pál kérdezte.
2007. február 21-én, szerdán Darvas Béla, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének fõmunkatársa, nemzetközi szinten ismert kutató lesz a HuMuSz Ház vendége. A téma a genetikailag módosított szervezetek hazai és európai megítélése.
2007. február 21-én, szerdán Darvas Béla, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének főmunkatársa, nemzetközi szinten ismert kutató lesz a HuMuSz Ház vendége. A téma a genetikailag módosított szervezetek hazai és európai megítélése.
A HuMuSz évek óta küszködik a nagy kérdéssel: mit lehet kezdeni a karácsony után kidobott fenyõfákkal. Ebben az esetben is érvényes alapelvünk: a legjobb megelõzni a hulladék képzõdését. Milliónyi kidobott karácsonyfára érvényes megoldást most sem találtunk, de egy érdekes hírt ige. A HuMuSz tagszervezete, a Hajdúböszörményi Zöld Kör egyedi módon hasznosította a Hajdúböszörmény fõterén felállított karácsonyfát. Horváth Tibor tudósítása
Egy csõdbe jutott vállalkozás telephelyén 1200 tonna galvániszap vár ártalmatlanításra. A szétrozsdásodott hordókban tárolt veszélyes hulladék már a talajvízet és a Dunát is szennyezi. A környezetvédelmi tárca tétlenül nézi a történteket, mert szerintük nincs katasztrófahelyzet. [Bogád Zoltán - Index]
Jól használják a budapestiek a szelektív hulladékgyûjtõket. Mindössze 5 százaléknyi olyan szemét kerül a tartályokba, amely nem újrahasznosítható. A fõvárosban jelenleg 600 helyen lehet válogatott hulladékot leadni, év végére ez a szám várhatóan 700-ra nõ. [uno.hu]
A nemrég végrehajtott kínai rakétakísérlet 800 darab hulladékot állított Föld körüli pályára, ami tovább erõsíti azokat a félelmeket, hogy az egyre nagyobb tömeget képezõ anyagok egyszer tragédiát okozhatnak. Hírextra