Greenpeace kampány az erdőkért
Földünk természetes erdei ijesztő ütemben fogyatkoz- nak. Minden évben Görögország területével megegye- ző erdőséget veszítünk el. Az emberek többsége belátja, hogy ez egy fenntarthatatlan és veszélyes folyamat, ami- nek megállítsa, visszafordítása nem tűr halasztást. Saj- nos kevesebben vannak azok, akik arra is rájöttek, hogy mi magunk, saját hétköznapjainkban is sokat tehetünk a változásért.
Nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk a papír számtalan megjelenési formájával, kezdve a papírzsebkendővel egészen az óriásplakátig. Megvesszük, használjuk – nemritkán feleslegesen – majd eldobjuk, hiszen viszonylag olcsó termékről van szó.
De ismerjük-e a papír valódi árát?
Az erdők tiszta levegőnkért, vizeinkért, a klíma kiegyensúlyozásáért észrevétlenül ugyan, de nap nap után dolgoznak. Otthont nyújtanak növényeknek, állatoknak és a Föld bizonyos részein sok emberi közös- ségnek is. Az erdők elvesztése az, amit valójában mindannyiunknak meg kell fizetnie, ha nem bánunk felelősséggel a fák- kal, mint természeti erőforrással. A Greenpeace Magyarország most azért (is) dolgozik, hogy a fiatalok körében már megszü- lessen ez a felismerés, és választ kapjanak arra, hogyan befolyásolhatják döntéseikkel pozitív irányba ezt a folyamatot. A tavaszi kampány keretében az ország különböző egyetemein – Budapesten, Pécsen, Debrecenben, Szegeden stb. - fognak standolni a szervezet aktivistái. Fontos, hogy akik papírt vásárolnak, tudják, hogy milyen szempontok alapján választhatnak, ezért az önkéntesek megismertetik a hallgatókkal a különböző, hazánkban is használatos környezetvédelmi jelöléseket, szimbólumokat. A pultoknál minden érdeklődő megnézheti és kézbe veheti a környezetbarát módon előállított termékeket, füzeteket, irodai papírokat stb.. A felelőtlen döntések következményeit – tarvágások, eltűnő őserdők, csupasz hegyoldalak - pedig a Greenpeace kisfilmjei mutatják be. A tudatos döntések azonban nem a vásárlásnál, sokkal inkább a megelőzésnél kezdődnek. Ezért olyan tippeket ismerhetnek meg a diákok, amelyek segítségével papírfogyasztásukat akár 70%-al csökkenthetik. A margó méretének csökkentése, vagy a lapok mindkét oldalának használata egyszerű, de hatékony trükk lehet. Sose feledjük, a legjobb papír az, amit nem kell legyártani. Ha mégis eljön a vásárlás ideje, mindig keressük az újrahasznosított termékeket: ezek minden tonnájával 12 öreg fát, 31,8 köbméter vizet, 3 köbméter lerakóhelyet, 4,1 MWh áramot és 280 liter kőolajat takarítunk meg, arról nem beszélve, hogy a légszennyezés 15%-kal a vízszennyezés pedig 60%-al csökken. Ma már tévhit az is, hogy ezek ártanának a nyomtatóknak.Sok éve még készített alacsony minőségű termékeket az egyik magyarországi vállalat, de ez megváltozott, és mára az ismert nyomtatógyártók portfóliójának is szerves részét képezik ezek a papírok.
Garantált minőség
Csaknem minden üzlet polcain megtalálhatjuk az újrapapírokat, ahol mégsem, ott érdemes az FSC felirattal jelölteket keresni, ez jelöli a Fenntartható Erdőgazdálkodási Tanács által hitelesített termékeket. A nemzetközi szervezet feladata, hogy szigorú környezetvédelmi és szociális szempontok alapján ellenőrizze és minősítse az ezt vállaló erdőgazdálkodásokat. A tanács által tanúsítvánnyal ellátott erdők esetében nem fordulhat elő a helyi lakosság érdekeinek megsértése, vagy a biodiverzitás csökkenése, ellenkező esetben a kitermelőtől azonnal megvonják a jelzés használatának jogát. Az újrapapír kampány érinti az iskolákat is, hiszen ezek papírfelhasználása rendkívül nagy, aminek egy részét egyszerű intézkedésekkel meg lehetne ta- karítani. A sok papír később sok szemetet jelent, amiből pedig magas hulladékelszállítási díj következik. A szelektív gyűjtőedények elhelyezése többféleképpen is hasznára válhat az oktatási intézményeknek, egyrészt csökkentve a közüzemi díjakat, másrészt bevételre is szert tehetnek, hiszen az irodai papírok jó újrahasznosíthatósági mutatókkal rendelkeznek, ami miatt a szolgáltatók hajlandók magasabb áron is átvenni őket. A Greenpeace ezért a hallgatóknak szóló ismeretterjesztés mellett nagy hangsúlyt helyez az egyetemi vezetők megszólítására is.
Schmidt Gergő