Tejesember teljesen zöld vállalkozása
Csikós András családi tejüzeme ma Magyarországon igazi kuriózumnak számít. És ennek csak az egyik oka az, hogy visszaváltható üveges kiszerelésben kínálja termékeinek többségét.
Csikós András 2006-ban indította el vállalkozását, mint őstermelő. Ebben a státuszban működni ma nem túl hálás feladat, ezért egy idő után új alapokra helyezte munkáját, és Üllő közelében létrehozta tejüzemét.
Az új üzemben huszonhatan dolgoznak, minden feladatot kézi erővel végeznek, a napi négyezer liter tej feldolgozása mellett az üvegek mosását és címkézését is. A termékkínálatban szerepel sajt, tejföl, joghurt, tej, és – az országban talán egyedüliként itt – tejsavó is. Ezek mindegyikét hagyományos módszerrel, homogenizálás és pasztőrözés nélkül, egyszerű hőkezeléssel állítják elő, hogy az értékes összetevők és az eredeti íz ne sérüljön. Alapanyagként csak szabad tartású tehenek teje jöhet szóba, amit jellemzően öt-hat jószággal rendelkező kisgazdaságoktól vásárolnak.
A termékeket Budapestre és környékére, Kecskemétre és Székesfehérvárra szállítja kisebb üzletekbe és néhány CBA-ba, de az egyik nagy élelmiszer-üzletlánc is vásárol tőlük. Az üzletek általában nem fogadják kitörő örömmel a visszaváltható üveges termékeket a plusz munka miatt, azonban hamar meggondolják magukat, amikor a visszatérő vásárlók újra és újra a Csikós-féle tejet, sajtot stb. keresik. A multi esetében problémát jelent, hogy az elektronikus üvegvisszaváltó rendszer nem ismeri fel az újfajta üvegeket, ezért egyelőre a zacskós kiszerelést rendelik. Csikós András számára fontos, hogy amit ő szállít, az ne járuljon hozzá a szeméthegyek növekedéséhez, ezért most olyan céget keres, amely kukoricakeményítőből készült „műanyag” csomagolást gyárt. Ezzel az eddigi műanyag alapanyagú tejeszacskót lehetne kiváltani. Problémát jelent az a vásárlói réteg, amelynek a jelenlegi 250 Ft-os betétdíj sem elég motiváció arra, hogy visszahozza a csomagolást. Átmenetileg felemelte a díjat 400 Ft-ra is, de ez sem használt. Ez a jelenség – az értékes üveg elpazarlásán túl – azért is probléma, mert az üvegek beszerzési ára magasabb, mint a betétdíj, tehát a vállalkozónak veszteséget okoz, ha nem visszük vissza az üveget.
A szükséges energia előállítását is megújuló forrásokból szeretnék fedezni, például szélés napenergia kombinációjával vagy a tehéntrágyát hasznosító biogázzal. Csikós úrnak és feleségének a rengeteg munka mellett sokszor alvásra is alig jut ideje, így a pályázati lehetőségek felkutatására most nem marad elég energia. Csikós úr üzletpolitikájának eleme, hogy felelősséget vállal minden termékéért, és ennek az is része, hogy a vásárlók könnyedén elérhessék.
A visszaváltható üvegek tisztítása szintén a telepen történik, így a szállításból adódó környezetterhelés minimális, és a kevés keletkező hulladék újrahasznosításáról is gondoskodnak. Mindezek ellenére Csikós András nem tartja magát elszánt környezetvédőnek, csupán – mint mondta – tisztában van azzal, hogy a Földet csak kölcsönbe kaptuk, és nem szeretné, ha kisgyermekeinek egy kizsákmányolt, hulladékkal elárasztott bolygón kellene felnőniük. Ő tehát a munkája során megteszi, amit meg tud és ez láthatóan egyáltalán nem gátja annak, hogy cége sikeres legyen.
Schmidt Gergő