Új akadémiai díj környezetvédelmi kutatásokért
A Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj átadásának sajtóanyaga.
Magyat Tudományos Akadémia
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Új akadémiai díj környezetvédelmi kutatásokért
A nehézfémtartalmú talajszennyeződések terjedését vizsgáló módszer kifejlesztéséért, a Kárpát-medence biológiai sokféleségének új megközelítéséért és az egészséges környezethez való jog hatékonyabb érvényesülésének kutatásáért veheti át három fiatal tudós a Magyar Tudományos Akadémia által megalapított Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A díj tőkefedezeteként 25 millió forintot meghaladó értékű kincstárjegyek szolgálnak, amelyeket – az Akadémia iránti közbizalom újabb megnyilvánulásaként – a 2007-ben elhunyt Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála hagyott az MTA-ra.
Az idén első alkalommal odaítélt elismerést az Akadémia – összhangban az örökhagyó szándékával – azzal a céllal hozta létre, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását. A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat minden esztendőben három, 35 év alatti kutató kapja meg. Az elismeréssel egyszeri, bruttó 200 ezer forintos támogatás jár.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Környezetvédelmi Világnaphoz kapcsolódva, hétfőn adja át a tudományos élet különböző területein dolgozó, 35 év alatti kutatóknak az elismerést.
Az élettelen környezettudomány témakörben Sipos Péter, az MTA Geokémiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársának a réz, az ólom és a cink megkötődése a talaj ásványos fázisain című, négy szerzőtársával készített pályamunkáját értékeli a díjjal az MTA elnöke. A tanulmány írói különböző ásványos összetételű talajok esetében vizsgálták a réz, a cink és az ólom megkötődésének folyamatait. Kísérleteik eredményeként jobban megismerték a nehézfém és a talaj közötti kölcsönhatásokat. Sipos Péter és tudóstársai munkája
hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben a környezet védelmét jobban szem előtt tartva, biztonságosabban lehessen hulladékot elhelyezni. Amennyiben pedig szennyezés történt, és nehézfémtartalmú anyag került a környezetbe, akkor a szakemberek hatékonyan modellezhessék a veszélyes anyagok terjedését. A kutatók új, mások által még nem használt analitikus módszerei tehát közvetlenül hasznosíthatóak a hazai talajok nehézfém-szennyezéssel szembeni viselkedésének meghatározásában. – Talán a mi munkánk is hozzájárulhat ahhoz, hogy a nehézfémtartalmú hulladékok minél kevésbé károsíthassák az élővilágot, végső soron saját táplálékunkat és egészségünket – fogalmazott kutatásaik hatásáról szólva Sipos Péter.
Az élő környezettudomány témakörben Erős Tibor, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa kapja meg a díjat azért a pályamunkájáért, amelyben a Kárpát-medence halfaunájának biológiai sokféleségét új megközelítésben mutatta be. Dolgozata egyik legfőbb erénye, hogy túllépett a közép-dunai vízgyűjtőre vonatkozó ismereteken. A kutató útmutatása alapján statisztikai módszerekkel is hatékonyan leírható egy földrajzi tájegység élővilágának sokfélesége, ezáltal meghatározható a tájat alkotó élőhelyek vagy az idegen-honos fajok jelentősége a biológiai sokféleség szerveződésében. – A pályázó szinte minden dolgozatában találhatunk a környezet és természetvédelmi gyakorlat számára megszívlelendő javaslatokat – hangsúlyozta Erős Tibor tudományos tevékenységét értékelve Bíró Péter akadémikus, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.
Erős Tibor pályázatának értékét jól jellemzi, hogy cikként az egyik legrangosabb hidrobiológiai szaklap alkalmazott kutatásokkal foglalkozó részlegében is megjelent. A Freshwater Biology olyan tudományos folyóirat, amelybe csak kevés hazai hidrobiológusnak sikerült ez idáig publikálnia.
A környezettudomány társadalmi vonatkozásai témakörben Majtényi Balázs, az MTA Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa részesül az elismerésben „A jövő nemzedékek és a természeti tárgyak köztársasága?” című pályamunkájáért. A fiatal tudós dolgozatában az egészséges környezethez való jog természetét elemezte. Majtényi Balázs tanulmányában értékelte a legelőször megjelent és hatékonyan védett, úgynevezett első generációs emberi jogok nemzetközi szabályozása keretében elfogadott dokumentumokat, valamint nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket, és kritikai elemzést adott a magyar Alkotmánybíróságnak az egészséges környezethez fűződő jogot vizsgáló határozatairól. A környezet védelmének jogi szabályozása kapcsán megvizsgálta a nem hatékonyan védett, úgynevezett harmadik generációs jogok jobb érvényesítésének lehetőségeit.
– Az egészséges emberi környezethez való joggal egy Bolyai-ösztöndíjjal támogatott kutatásban is foglalkozom. Célom a környezetvédelmi szabályozások hatékonyságának elemzése – mondta a kisebbségvédelmi és antidiszkriminációs kérdésekkel is foglalkozó fiatal jogász.
További
információ:
MTA Kommunikációs Főosztály
Telefon: (06-1) 411-6321 Fax: (06-1) 302-5638
[email protected]; [email protected];
