Kötelező visszavétel
Global E-waste Monitor adatai szerint 2022-ben rekord mennyiségű, 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte. Ugyanebből a mennyiségből mindössze 22,3% került hivatalosan begyűjtésre vagy újrafeldolgozásra.
Ez a trend azt jelzi, hogy az elektronikai hulladék a világ leggyorsabban növekvő hulladékáramai közé tartozik, miközben az újrahasznosítási kapacitások nem tartanak lépést a fogyasztási ciklusok gyorsulásával.
Az uniós rendszer jelenlegi állapota
Az Európai Unió már alkalmazza az úgynevezett EPR-rendszert (Extended Producer Responsibility), amelynek keretében a gyártóknak részt kell vállalniuk az általuk piacra helyezett eszközök hulladékgazdálkodásában. Azonban a tényleges visszagyűjtési arány még nem közelíti meg a teljes körű begyűjtést: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2020-as adatai szerint az európai hivatalos visszagyűjtési átlag 45,9% volt. Más becslések szerint 2022-ben ez az arány 40–41% lehetett.
Ez alapján a jelenlegi szabályozás nem garantálja, hogy minden piacra kerülő eszköz visszakerüljön a körforgásba.
Mit jelentene a „kötelező teljes visszavétel”?
Egy olyan modell, amely minden eladott eszköz gyártói vagy forgalmazói visszavételét kötelezővé tenné, jelentős logisztikai és infrastruktúra-beli változásokat követelne.
Elméleti előnyei a következők lehetnek:
- nagyobb mértékű anyagvisszanyerés, különösen kritikus nyersanyagokból
- ösztönzés modulárisabb, javíthatóbb terméktervezés irányába
- csökkenő e-hulladék-kibocsátás az EU-n belül
Ugyanakkor ilyen rendszer jelenleg nem létezik európai vagy globális szinten, így a fenti hatások egyelőre feltételezések, nem megfigyelt következmények.
Lehetséges piaci és szabályozási hatások
A rendszer bevezetése valószínűleg költségnövekedést okozna a gyártóknál (logisztika, újrahasznosítás, kapacitásépítés). Azonban egy hosszabb távú, stabil visszagyűjtési rendszer — az Európai Bizottság elemzései szerint — hozzájárulhatna az EU nyersanyag-függetlenségéhez, és növelhetné az úgynevezett urbánus bányászat szerepét. A tényleges gazdasági hatások ugyanakkor a szabályozás pontos kivitelezésétől, a fogyasztói magatartástól és a technológiai fejlettségtől függenek.
Az e-hulladék mennyisége gyors ütemben nő, miközben a begyűjtési és újrahasznosítási arány globálisan és EU-szinten is alacsony. Egy teljes körű kötelező visszavételi rendszer elméletileg jelentős előrelépést hozhat a körforgásos gazdaság felé, de jelenleg még feltételezés, és számos technológiai, gazdasági és logisztikai kérdéshez kapcsolódik.
A jövő fő kérdése az lesz, hogy a szabályozók, gyártók és fogyasztók képesek-e összehangoltan támogatni egy ilyen rendszerszintű átállást.
Forrás: szelektalok.hu
