Települési hulladék: túl lassú az előrehaladás az újrahasználat és az újrahasznosítás terén
Az Európai Számvevőszék közzétett jelentése szerint számos uniós ország nehezen tudja teljesíteni a települési hulladék újrahasználatára és újrahasznosítására vonatkozó célértékeket, és hulladékgazdálkodási terveik pénzügyi korlátai és gyengeségei miatt továbbra is túlságosan nagy mértékben folyamodnak hulladéklerakók használatához. A számvevők megállapítása szerint a jelenlegi újrahasznosítási piac gondokkal szembesül, egyes esetekben továbbra is nagyon alacsony szintű az elkülönített hulladékgyűjtés, és a polgároknak felszámított ártalmatlanítási díjak nem feltétlenül fedezik az összes hulladékkezelési költséget.
„A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú az Unió fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához. E célok eléréséhez az Uniónak meg kell teremtenie az újrahasznosítási ipar életképességének feltételeit – jelentette ki Stef Blok, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Ebben döntő szerep jut mind a polgároknak, mind a vállalkozásoknak. A hulladék elkülönített gyűjtését és mennyiségének csökkentését segíthetik az adóügyi ösztönzők, valamint az, ha a polgároknak mennyiség vagy tömeg szerint kell fizetniük a náluk keletkezett hulladékért.”
Amióta az uniós jog egyértelmű prioritásként kezeli a hulladék keletkezésének megelőzését, annak újrahasználatát és újrahasznosítását, ehhez a tagállamok is alkalmazkodtak célértékeikkel és a vonatkozó jogi követelményeikkel. Ez tükröződik az uniós finanszírozás szabályaiban is, amelyek egyre inkább a körforgásos gazdaságba történő beruházásokat részesítik előnyben, kizárva az olyan nem fenntartható gyakorlatokat, mint a hulladéklerakók használata. Az Unió országaiban azonban jelentősen eltér, hogy mennyire teljesülnek a települési hulladékra vonatkozó célértékek – egyes tagállamokban nem vagy alig történt előrelépés –, ám az Európai Bizottság mégis késlekedve indított kötelezettségszegési eljárásokat (a 2008-as célértékek esetében csak 2024-ben).
A számvevők szerint szintén alapvető kihívás az újrahasznosítási ágazat életképessége. Ha nincsen elegendő újrahasznosító létesítmény, nem lehet teljesíteni a célértékeket – márpedig egyes tagállamokban kevés az ilyen létesítmény, vagy – különösen a műanyag-újrafeldolgozók esetében – fennáll a bezárás kockázata a növekvő költségek, a termékek iránti alacsony kereslet és az Unión kívülről származó olcsóbb műanyag behozatala miatt. A számvevők hangsúlyozzák: az újrahasznosítóknak életképes üzleti modellre van szükségük, kezdve annak azonosításával, hogy milyen gondokkal néz szembe a körforgásos termékek és a másodlagos nyersanyagok egységes piaca.
A számvevők nemzeti szinten több uniós társfinanszírozású hulladékgazdálkodási projekt elemzése során végrehajtási késedelmeket és költségtúllépéseket tártak fel. Észrevételezték az is, hogy az ellenőrzött tagállamokban (Görögország, Lengyelország, Portugália és Románia) lassú az előrelépés a települési hulladék eredményes kezelése felé, mivel nem elégséges a finanszírozás, és képtelenek teljes mértékben élni az olyan gazdasági eszközök lehetőségeivel, mint a betétdíjas rendszerek, a hulladéklerakókra kivetett adó emelése, vagy a keletkezett hulladék mennyisége vagy tömege szerinti díjszabás. Tagállamonként annyira eltér a hulladéklerakási adók összege, hogy gazdaságilag akár érdemes is lehet hulladékot egyik országból a másikba szállítani. E probléma megoldása érdekében a számvevők javasolják annak értékelését, hogy megvalósítható lenne-e a hulladéklerakási és -égetési adók uniós szintű harmonizálása.
Háttér-információ
A települési hulladék nagyrészt csomagolóanyagokból és biohulladékból (biológiailag lebomló kerti és parkokból származó, valamint élelmiszer- és konyhai hulladék) áll. A települési hulladékgazdálkodás akkor eredményes, ha a különböző anyagok elkülönített gyűjtése jól szervezetten zajlik, ha megvan a megfelelő hulladék kiválogatásához, kezeléséhez, égetéséhez, illetve lerakásához szükséges infrastruktúra, és életképes az újrafeldolgozott hulladék piaca. A jelenlegi célértékeket a hulladékokról szóló keretirányelv, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet, valamint a hulladéklerakókról szóló irányelv határozza meg (mindegyiket többször módosították). A Bizottság bejelentette, hogy 2026-ban új jogszabályt fogad el a körforgásos gazdaságról az újrafeldolgozással kapcsolatos piaci és keresleti kérdések kezelése érdekében. A települési hulladékkal kapcsolatos projektek fő uniós finanszírozási forrásai a kohéziós politika, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott alapok.
Kapcsolódó hivatkozások
- Különjelentés 23/2025: Települési hulladékgazdálkodás – Tapasztalható fokozatos javulás, de az Unió lassan lép előre a körforgásos gazdaság felé
- Az Európai Bizottság válaszai
- Fő tények és megállapítások
Forrás: dontwasteit.hu
