A Temu és a SHEIN kora: gyors vásárlás, lassú leépülés
A kínai fast fashion termékek percek alatt megrendelhetők, napok alatt megérkeznek – és évtizedek alatt sem bomlanak le. A Temu és a SHEIN ezzel új valóságot teremtett: ahol a póló olcsóbb, mint egy kávé, de veszélyesebb, mint egy vegyi üzem. Az ultragyors divat korában már nem az a kérdés, mit veszünk fel, hanem az, mit viszünk a testünkbe.
A Temu és a SHEIN darabjai nemcsak gyanúsan olcsók, hanem veszélyesen összetettek is – legalábbis kémiailag. A „divat” helyett inkább vegyi kísérletnek tűnnek: több nemzetközi vizsgálat is kimutatta, hogy ezek a termékek sokszor nem felelnek meg az alapvető biztonsági előírásoknak sem. Dél-Koreában például olyan cipőket vizsgáltak, amelyekben a megengedett lágyítóanyag mennyisége többszázszorosa volt a határértéknek – egyes daraboknál egészen pontosan 229-szeres túllépést mértek.
Az osztrák GLOBAL 2000 környezetvédelmi szervezet és a Felső-ausztriai Munkavállalói Kamara közös vizsgálata még megdöbbentőbb eredményeket hozott: húsz terméket – gumicsizmától a sapkáig – teszteltek, és hét darabban súlyosan túllépték az EU által megengedett vegyi határértékeket. A Temu egyik női széldzsekijében a PFA-vegyületek határértékét 4154-szeresen lépték túl, három cipőben veszélyesen magas lágyítótartalom, a Shein modelljeiben pedig ólom is kimutatható volt. A PFA-vegyületek, más néven „örök vegyi anyagok”, rákkeltők és szaporodáskárosítók, a lágyítók hormonrendszert befolyásolhatnak, az ólom pedig már kis mennyiségben is idegrendszeri károsodást okozhat.
Összességében tehát a fél világon át ingyen szállított ruhadarab mellé a kosárba valami más is kerül: egy adag vegyszer, egy kis mikroműanyag és egy jókora adag önámítás is – mindez ajándékba, a vásárlói élmény részeként.
Egy korábbi nemzetközi jelentés szerint a SHEIN 47 termékéből 15 tartalmazott az EU-ban tiltott vegyi anyagokat, köztük ftalátokat és formaldehidet. De már EU-s országok is vizsgálódtak: a belga hatóság 162 Temu- és SHEIN-termékből 112-t talált szabálytalannak, és a magyar fogyasztóvédelmi hatóság is vizsgálatot indított a SHEIN ellen, miután több esetben is jogsértéseket talált a forgalmazásban.
Versenyhátrányban a valóság
Az ultra-fast fashion piac növekedése láthatóan olyan kihívás elé állítja a szabályozókat, mint eddig kevés más iparágat. Ausztriában évente 23 kilogramm ruhát dob ki egy ember – közel kétszer annyit, mint az EU-átlag –, és a mennyiség napról napra nő. A két kínai platform közben szárnyal: a Temu 63, a SHEIN 19 százalékkal bővült egyetlen év alatt az országban.
Ezek a ruhák túlnyomórészt műanyag alapúak – poliészterből, elasztánból, PVC-ből és egyéb kőolajszármazékból készülnek –, így minden mosáskor mikroműanyag jut a vizeinkbe, végső soron pedig belénk. A hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás messze nem tud lépést tartani a gyártás tempójával, így az „ingyenes szállítás” után a bolygó kapja a legdrágább számlát: a szemetet, amit nem tud hova tenni.
Az uniós országok próbálnak reagálni: az Európai Bizottság már figyelmeztette a SHEIN-t, hogy tartsa be a fogyasztóvédelmi szabályokat, különben súlyos bírságra számíthat. Magyarországon is napirenden van a vám- és adószabályok szigorítása, hogy megfékezzék az olcsó importáradatot. De miközben a döntéshozók még csak vitáznak, a webshopok tovább pörögnek, a fogyasztók pedig egyre lelkesebbek, hiszen végre valami gyorsan és olcsón is elérhető. A versenyben tehát nem a legjobb, hanem a leggyorsabb nyer – csak éppen mindenki más veszít.
Felelősség limitált kiadásban
A textilipar az egyik legnagyobb víz- és energiafaló iparág a világon, miközben ma már sok ruhadarabot mindössze néhány alkalommal – átlagosan 7–10-szer – viselünk, mielőtt kidobjuk. A gyártás során tonnaszámra fogy a víz, a vegyszer és az energia – de amikor mindez pár nap alatt a kukában végzi, a környezeti árát már senki sem fizeti ki. Legalábbis látszólag.
Ausztriában és az EU-ban egyre hangosabbak a követelések: legyen „Anti-Fast-Fashion” törvény, amely korlátozza a túltermelést, tiltja a megtévesztő közösségimédia-reklámokat, és megszünteti a vámmentességet az olcsó importtermékeknél. A környezetvédők szerint ez az egyetlen út: kevesebb gyártás, hosszabb használat, valódi felelősség.
Magyarországon is napirenden van a textilhulladék visszagyűjtésének bővítése és az EPR-rendszer (kiterjesztett gyártói felelősség) szigorítása, de a változás igazi motorja nem a törvényhozásban, hanem a vásárló kosarában van. Mert minden kattintás szavazat: a mennyiségi vásárlás a Temu-nak és a SHEIN-nek kedvez, a tudatos döntés viszont a bolygónak és az egészségünknek.
Talán itt az ideje, hogy újraértelmezzük, mit jelent a „jó vétel”. Az olcsó divat korában ugyanis nem az a kérdés, hogy megengedhetjük-e magunknak a drágább ruhát, hanem az, túléli-e a Föld az olcsót.
Csatlakozz te is az Európai Hulladékcsökkentési Héthez! Részletek itt.
