Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
A visszaváltási rendszer júliusi indulása óta eddig 700 millió palackot vettek vissza az üzletek. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt kérdésünkre azt mondta, a visszaváltók az esetek több mint 80 százalékában levásárolható utalványban kérték a visszajáró összeget, a bankszámlára utalás eddig 15-17 százalék körül volt, a jótékonysági célra való felajánlás pedig pár százalékot tett ki.
Nem tudjuk, hogy az eddig visszakért 35 milliárd (700 millió x 50) forintból a tranzakciók számával arányos rész ment-e levásárolható utalványokba, de ha nincs nagy eltérés, akkor a több mint 80 százalék legalább 28 milliárd forintot jelent.
Ez ugyan nem nagy összeg az élelmiszer-kiskereskedelem piacán, de a megoszlása ezúttal mégis érdekes lehet. A MOHU-tól kapott tájékoztatás szerint ugyanis jelenleg 4400 visszaváltó hely van az országban, de ebből mintegy 3000 az automatákat telepítő bolt. (Az automaták száma ennél jóval több, de 3000 boltban érhetők el).
Ez azonban azt is jelenti, hogy jelenleg mindössze 1400 olyan bolt van, amely csak kézi visszaváltással foglalkozik. A szabályok szerint csak a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben kötelező automatát telepíteni, az ennél kisebb egységek önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez. A kisebb, kézi visszaváltást nyújtó boltok palackonként 5 forintot kapnak ezért (az automatákat üzemeltetők 7,5 forintot), és a MOHU (időkorlát nélkül) akkor viszi el tőlük a palackokat, ha a mennyiség eléri a legalább ezer darabot.
A palackokat a kiskereskedőknek ez esetben épségben kell megőrizniük, mert azokat csak a MOHU-kocsiba való berakáskor zúzzák össze, számolják meg – de egyébként az érte járó pénzt ekkor már azonnal ki is fizetik. A tárolásra a MOHU igény esetén ad szekrényt/eszközt.
A fenti számok szerint azonban a kisebb bolttulajdonosok eddig nem láttak nagy üzleti fantáziát a dologban. A KSH legutóbbi, 2023. júniusi adatai szerint 34 ezer olyan bolt volt az országban, ahol élelmiszert (is) árultak, a szám folyamatosan csökken, döntően a kisebb boltok zárnak be, mert nem bírják a versenyt a nagy láncokkal.
Ha figyelembe vesszük a folyamatos boltszámcsökkenést, és levonjuk a nagy láncok jellemzően egyébként is nagyobb alapterületű egységeit, még akkor is azt kapjuk, hogy közel 30 ezer kis boltnak lenne lehetősége visszaváltással foglalkozni, de eddig legfeljebb 4-5 százalékuk állt csak rá.
A MOHU-tól kapott adatok szerint jelenleg 96 olyan 1000 főnél népesebb település van, ahol egyáltalán nincs még visszaváltóhely, az 1000 főnél kevesebb lakosú településekből pedig 327-en van visszaváltási lehetőség (292 településen manuális módszerrel).
A szektor ebből a szempontból tehát kettészakadt. Míg a nagy láncokban a jogszabályi kötelezettség miatt lényegében mindenhol van automata, a kis boltokban jelenleg nemhogy automata, de még kézi visszaváltás sincs, hiszen ma még csak minden 20-25. egységben foglalkoznak visszaváltással.
Márpedig ha ez nem változik, akkor könnyen tovább romolhat a kis boltosok piaci pozíciója.
Az ő vásárlóik ugyanis most kénytelenek elmenni a nagy versenytársakhoz, ha vissza akarják kapni az 50 forintjukat, és a fenti adatok szerint döntően ott is fogják az összeget levásárolni, mert messze az utalvány a legnépszerűbb kompenzációs forma.
Ugyanakkor azt is nehéz elképzelni, hogy a vásárlók annyira fegyelmezettek, hogy a nagyobb boltban szigorúan csak az automatából kapott utalvány értékében vásárolnak, egyébként pedig minden másért hűségesen visszajárnak a kis boltokba. Türtőztetik magukat, nem lesznek impulzusvásárlók, és nem szoknak át a nagyobb boltba annak ellenére sem, hogy időről-időre kénytelenek odamenni.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint egyelőre még korai lenne messzemenő következtetést a fentiekből levonni, de nem kizárt, hogy a visszaváltás idővel elkezdheti átmozgatni a forgalom egy részét az automatás nagy boltok felé. A súlyponteltolódás jelenleg olyan nagy, hogy a Lidl azt közölte, a 700 millió visszaváltott palackból 150 milliót nála dobtak be az automatákba.
Korábbi felmérések alapján egyébként az élelmiszer-kiskereskedelemben a bevételek 60-70 százaléka már amúgy is olyan üzletben csapódik le (hipermarket, szupermarket, diszkontlánc vagy hazai beszerzési társulás), ahol a méret miatt kötelező automatát üzemeltetni. A független kisebb boltok piaci részesedése viszonylag stabil, de 15 százalék alatt van, és lényegesen több bolt tartozik ehhez a kategóriához, vagyis az egy boltra vagy akár egy alkalmazottra jutó bevétel sokkal kisebb, a talpon maradás egyre nehezebb. Ebben a helyzetben egyáltalán nem jöhet jól a kis boltoknak egyetlen olyan új körülmény sem, amely a nagyobb egységek felé tereli a vevőket.
Mindenesetre hosszabb távon a jelenlegi visszaváltási aránytalanság akár ki is simulhat. A MOHU azt mondja, hogy rajta ez nem múlik, a rendszer készen áll befogadni a csatlakozókat. A kisebb településeken ma még a boltosok közül adott esetben senki sem akar visszaváltással foglalkozni, többnyire úgy vannak vele, hogy nem kell még egy púp a hátukra, van elég bajuk így is. Ám amint valamelyikük mégis azt érzékeli, hogy a vevői a lehetőség miatt egyre többet kezdenek a nagy versenytársakhoz járni, és leszerződik a MOHU-val, abban a pillanatban fordulhat a kocka, mert akkor már az összes többi helyi kereskedő is csatlakozni akar majd.
A nagyobb városokban olyan (nem feltétlenül kiskereskedő) vállalkozásoknak is lehet létjogosultsága, amelyek semmi mást nem csinálnak, csak forgalmas helyekre telepített automatákat tartanak fenn, és megpróbálnak nyereséget termelni a palackokért kapott 7,5 forintból. Kisebb településeken azonban ez aligha érné meg a palackok jóval alacsonyabb száma miatt, ott a kereskedőknek kell lépniük.
Forrás: g7.hu
