A WHO levegőminőségi ajánlásainak csak 7 ország felel meg
Szinte minden ország túllépi a WHO PM 2,5-re vonatkozó határértékét, amely a járművek és az ipar által kibocsátott, egészségügyi problémákat okozó apró részecskék mennyiségét jelzi.
A WHO új jelentése szerint mindössze hét ország teljesíti a nemzetközi levegőminőségi szabványt a gazdasági tevékenység és az erdőtüzek füstjének mérgező hatása miatt. A kutatás 134 ország levegőminőségét vizsgálta, és mindössze hét ország felelt meg az elírásoknak.
A 7 legtisztább levegőjű ország
A jelentésben vizsgált 134 országból mindössze Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland teljesíti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által előírt, az autók, teherautók és ipari részecskék által kibocsátott apró részecskékre vonatkozó határértéket.
Az országok túlnyomó többsége túllépi a PM 2.5-re vonatkozó előírást, amely egy olyan mikroszkopikus méretű koromszem, amely kisebb, mint az emberi hajszál szélessége, és belélegzése számtalan egészségügyi problémát és halálesetet okozhat.
Az IQAir, egy svájci levegőminőségi szervezet, amely a világ több mint 30 000 megfigyelőállomásáról gyűjt adatokat.
Erdőtüzek mérgező füstje és fokozódó gazdasági tevékenység a háttérben
Noha a világ levegője általában sokkal tisztább, mint az elmúlt évszázad nagy részében volt, még mindig vannak helyek, ahol a szennyezettségi szint különösen veszélyes. Az IQAir jelentése szerint a legszennyezettebb országban, Pakisztánban a PM2,5-szint több mint 14-szer magasabb, mint a WHO-szabvány. India, Tádzsikisztán és Burkina Faso a következő legszennyezettebb országok.
De még a gazdag és gyorsan fejlődő országokban is veszélyben van a levegőszennyezés csökkentésében elért haladás. Kanada, amelyet sokáig a nyugati világ legtisztább levegőjének tartottak, tavaly lett a legrosszabb a PM2.5 tekintetében az országot pusztító rekorderejű erdőtüzek miatt, és mérgező füstöt áradt szét az országban és az Egyesült Államokban.
Eközben Kínában a gazdasági tevékenység fellendülése miatt 6,5%-os PM2.5-szint-emelkedés történt az előző évhez képest.
Becslések szerint a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte – ez több, mint az AIDS és a malária együttvéve –, és ez a teher leginkább azokban a fejlődő országokban érződik, amelyek különösen piszkos tüzelőanyagokra támaszkodnak a fűtéshez, a világításhoz és a beltéri főzéshez.
Még a legalacsonyabb PM-szint is kockázatos
A WHO 2021-ben 5 mikrogramm/köbméterre csökkentette a „biztonságos” PM2,5-szintre vonatkozó iránymutatását, és ezzel az intézkedéssel sok ország – például az európai országok – amelyek jelentősen megtisztították a levegőt az elmúlt 20 évben – nem tudják teljesíteni ezt a határértéket.
De lehet, hogy még ez a szigorúbb irányelv sem képes teljes mértékben megragadni az alattomos légszennyezés kockázatát. Amerikai tudósok múlt hónapban közzétett kutatása szerint a PM2.5-nek nincs biztonságos szintje, még a legkisebb expozíció is összefüggésbe hozható a szívbetegség és az asztma miatti kórházi kezelések számának növekedésével.
Hammes szerint az országoknak lépéseket kellene tenniük annak érdekében, hogy városaikat élhetőbbé tegyék. Kevésbé támaszkodjanak az autókra, módosítsák az erdészeti gyakorlatokat, hogy csökkentsék a futótüzek füstjét, és gyorsabban lépjenek fel a tiszta energia használatára a fosszilis tüzelőanyagok helyett. „A levegőt mindenkivel megosztjuk a világon, ezért is fontos, hogy ne tegyünk olyan dolgokat, amelyek ártanak a máshol élőknek” – mondta.
Cikk forrása: impressmagazin.hu
