7 ok, amiért a többször használatos csomagolás fenntarthatóbb megoldás
Számos oka van, amiért jobban megéri újra és újra felhasználható csomagolást választani - gondolhatunk gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi szempontokra is. Mi most hetet emelünk ki ezek közül, a Rethink Plastic Allience anyagát alapul véve. Fehér Kinga írása.
1. A többször használatos csomagolások sokkal környezetbarátabbak az egyszer használatosaknál.
Ez az állítás persze csupán amennyiben igaz, hogyha ezeket a csomagolásokat ténylegesen, rendeltetésük szerint többször használjuk fel, hiszen elméletben akár több mint 100 alkalommal is használatba vehetőek. Beszélnünk kell egy fedezeti pontról, amelyet akkor ér el a csomagolás, amikor a használata során felmerülő környezetterhelés (szállítás és tisztítás) kisebb lesz, mintha az egyszer használatos változatát vásároltunk volna meg. Például egy műanyag repohár esetében a 10., míg az ételes dobozoknál a 13-15. alkalomnál jelentkezik ez a kedvező hatás. A csomagolás típusa sem mindegy, hiszen például a kartonpapír dupla akkora CO2-kibocsátással jár, mint a többször használatos alternatívája. Alumínium és polipropilén estében pedig a szorzó akár 3,5 is lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy legtöbbször az eldobható csomagolások előállítása új nyersanyagokat vesz igénybe, valamint az újrafeldolgozás lehetősége is kétséges például az ételmaradékok miatt.
2. A többször használatos csomagolások tisztítása sokkal kevesebb vizet vesz igénybe, mint az egyszer használatosak előállítása.
Pár példán keresztül jól szemléltethető a különbség a kettő vízhasználata között. Míg például egy papír elviteles kávés pohár előállítása 1,3 liter vizet igényel, addig egy többször használatos pohár kimosásához csupán 0,1-0,2 liter szükséges. Az ételes csomagolások esetében is hasonló a helyzet. Míg például egy karton ételes doboz előállítása 1,3 liter és egy pizzás doboz több mint 5 liter vizet vesz igénybe, addig egy többször használatos ételes doboz elmosása csupán 0,2-0,9 litert.
3. A többször használatos csomagolás újrafeldolgozható, míg az egyszer használatosak általában égetőben végzik.
Egy ideális eset jól szemléltethető a német Recup vállalat példáján, amely poharainak visszagyűjtési tevékenységét kizárólag Dél-Németországra koncentrálta, ezáltal is törekedve a rövid ellátási lánc fenntartására és a könnyebb begyűjtésre. Emellett fontos szempontot képez náluk, hogy nem használnak kevert műanyagot, így az újrafeldolgozhatóság lehetőségét is megkönnyítik. Emellett gazdasági ösztönzőkkel (például betétdíjjal vagy büntetéssel) motiválják a rendszert használókat a visszavitelre, aminek köszönhetően egy kiemelkedően magas visszagyűjtési arányt képesek fenntartani. Ezzel szemben az egyszer használatos változataik legtöbb esetben a háztartási hulladékok között végzik, majd lerakókra vagy égetőkbe kerülnek.
4. A saját csomagolók támogatása önmagában nem lesz elegendő a körforgásos gazdaságra való átállásban.
Annak ellenére, hogy például Németországban a ,,hozd a sajátodat” (bring your own, BYO) koncepciót már 10 éve népszerűsítik, egy 2023-as kutatás szerint a vásárlók csupán a 11%-a választotta valaha is ezt a lehetőséget ételelvitelnél, és 32%-uk italok esetében. Ez alapján sajnos a trend azt mutatja, hogy csupán a legmotiváltabbak esetében jöhet szóba ez a lehetőség. Hollandiában, akik saját ételhordóval érkeznek, azok a vásárlás végösszegéből bizonyos fokú kedvezményt kapnak. Ám sajnos ez az összeg sem elég magas ahhoz, hogy ösztönzőként hasson az emberekre. Így tehát a ,,hozd a sajátodat” koncepcióra csupán egy kiegészítő megoldásként tekinthetünk az egyszer használatos csomagolások elleni harcban.
5. A többször használatos csomagolások újratöltése ma már nem elképzelhetetlen a higiéniai előírások betartásával összhangban.
Németországban már most jól működő szabályozási rendszer és hozzá kötődő intézményi háttér van kiépítve a higiéniai előírások betartatására. A Német Kockázetelemzésért Felelős Szövetségi Intézet szerint például a forró italok esetében igen csekély az esély a fertőzésre, hiszen a legtöbb baktérium a meleg hatására elpusztul. Emellett persze még szükség van hozzáértő személyzet kiképzésére és egy elkerített visszagyűjtő rész kialakítására is, hogy a visszagyűjtés és mosás akadálymentesen és biztonságosan működni tudjon.
6. A papír csomagolóanyag hátránya, hogy terheli az erdőket, és nem minden esetben újrafeldolgozható.
A papír a műanyag mellett az egyik legelterjedtebb csomagolóanyagunk, amelynek számlájára évente a világon három milliárd fa kivágása írható. Nagy problémát jelent, hogy a papíralapanyag sokszor monokultúrás erdőkből érkezik, és mivel rövid az életideje, ezáltal a fa ,,szén-dioxid bank”-funkciója is elveszik. Az EU-n belül az előállított papír feléből csomagolást készítenek, ám ennek csupán 50%-a készül újrahasznosított alapanyagból. Emellett gyakori hátráltató tényező, hogy a papír ételhulladékkal szennyezett vagy kombinált csomagolásban fordul elő, ami végül még jobban akadályozza az újrafeldolgozhatóságot.
7. Az EU-ban már léteznek jól működő gyakorlatok és kiváló szabályozási háttér.
Franciaország 2023. január elsejétől bevezette, hogy a helyben fogyasztott ételeket és italokat csak többször használatos tányérokban/tárolókban lehet felszolgálni. Németország is hasonló, ám valamivel szerényebb szigorítást vezetett be, mivel az országban az előírás csupán a 800 négyzetméter és az öt személyzet feletti éttermekre vonatkozik. Luxemburg esetében pedig például ez az előírás 2025-ben fog majd életbe lépni.
Országon belül kisebb kezdeményezések is működnek már. Ilyen vállalat például a német Recup, a Vytal vagy a francia GreenGo deposit, amelyek saját hatékony visszagyűjtő rendszert működtetnek, de Magyarországról is érdemes megemlíteni a RAKUN dobozközösséget.
A cikket írta: Fehér Kinga
Forrásként a Rethink Plastic Allience anyagát vettük alapul.
