Az új géntechnológiák miatt törhet ki a következő európai GMO-háború
Július 10-én, hétfőn a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) nyílt levélben szólította fel Nagy István agrárminisztert, hogy utasítsa el az új génkezelési technikák mezőgazdasági deregulációjáról szóló brüsszeli javaslatot. Öt nappal korábban jelent meg ugyanis az Európai Bizottság 70 oldalas tervezete, ami azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (New Genomic Technology, NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználást szigorúan korlátozó uniós szabályozás.
Bár cikkünk megjelenéséig az agrártárcától nem érkezett válasz sem a nyílt levélre, sem pedig a Qubit kérdéseire, az biztos, hogy az Európai Parlament elé terjesztett, és a hírek szerint akár még az idén szavazásra bocsátandó javaslat radikális fordulatot jelent az európai GMO-politikában. Az Európai Unió tagországaiban ugyanis 2001-től eddig csak akkor kerülhetett ilyen növény közcélú termesztésbe, ha veszélytelenségét évekig tartó, független laboratóriumok által kontrollált hatásvizsgálat igazolta, valamint ha minden tekintetben eleget tett az évekig tartó engedélyezési eljárás szigorú követelményeinek. Magyarországon még így sem, hiszen az Alaptörvény kezdetek óta változatlan XX. cikkelye kőbe véste a magyar agrárium GMO-mentességét.
Az európai bio- és ökogazdálkodók szövetsége, az IFOAM Organics Europe már a javaslat hivatalos megjelenése előtt júniusban tiltakozott a dereguláció ellen. A közgyűlési határozattal elfogadott, a javaslat megjelenének napján kiadott állásfoglalásuk szerint az új szabályozás, illetve nem-szabályozás kiszolgáltatott helyzetbe hozná az európai nemesítési rendszer résztvevőit a géntechnológiai fejlesztésekben élen járó multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiákkal előállított növények, hasonlóan a korábbi GMO-fajtákhoz, egyáltalán nem bizonyították, hogy akár a klímaváltozás, akár az élelmiszerbiztonság területén jobbak volnának a hagyományosan nemesített fajtáknál. Az IFOAM szerint az új szabályozás nem garantálja az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét sem, hiszen a növénytermesztés sajátosságai miatt a vetéstől a tároláson át a szállításig bármikor elfordulhat akaratlan szennyeződés.
GMO vs NGT
Az NGT az EU két évtizede hatályos GMO-regulációja után fejlesztett és alkalmazott génszerkesztési eljárások gyűjtőneve. Ilyen a humán orvoslásban, például a vakcinafejlesztésben már mindennaposnak számító CRISPR/Cas9, ami az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását teszi lehetővé.
Azt is tudni kell, hogy jelenleg az NGT-vel létrehozott élő szervezetek mezőgazdasági felhasználására az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a rigorózus GMO-szabályozás vonatkozott, mint a génmódosítással előállított korábbiakra.
Hogy az alkalmazott technológiai hátteret leszámítva az NGT és a GMO merőben eltér egymástól, arra már 2017-ben az EU-tagállamok tudományos akadémiáiból verbuvált tanácsadó testület, a European Academies' Science Advisory Council (EASAC) figyelmeztette a döntéshozókat. A Magyar Tudományos Akadémia öt évvel ezelőtti állásfoglalása pedig egyértelműsítette, hogy a genomszerkesztésen alapuló géntechnológiák nem azonosak a köznyelvben génmódosításnak vagy -manipulációnak nevezett módszerek egyikével sem.
Az utóbbi ugyanis az úgynevezett transzgén-átvitelen alapul, vagyis azon az eljáráson, amellyel fajidegen gént építenek be a genomba annak reményében, hogy így új tulajdonságokkal ruházzák fel az egész szervezetet. (Ez a módszer alapozta meg a fluoreszkáló kukoricáról, az ember-sertés-kiméráról és más egyéb szörnyszülöttekről szóló városi legendákat is.) A genomszerkesztéssel operáló NGT-k ezzel szemben olyan beavatkozások, amelyekkel a nukleotid-bázispárok alkotta DNS-lánc meghatározott darabját cserélik le, illetve kapcsolják be vagy ki. Tehát az eljárás során nem egy idegen tulajdonság, illetve képesség átültetése a cél, hanem a saját tulajdonságok erősítése, gyengítése, megváltoztatása.
A teljes cikk tartalmát ide kattintva tudjátok elolvasni.
Cikk és képek forrása: qubit.hu
