Mennyire zöld a bolygónk?
Az ENSZ szerint a Föld szárazföldi területeinek 31%-át erdők borítják, melyek évente nagyjából 15,6 milliárd tonna szén-dioxidot nyelnek el. A zöld területek több mint fele Oroszországban és Kanadában, az Amazonasban, illetve Kína területén található. Adam Symington a Terra műhold MODIS szenzora által gyűjtött adatokból készített látványos adatvizualizációt, amely jól szemlélteti, mely térségek a világ legzöldebbjei.
Bolygónk erdei hatékonyan kötik meg a szén-dioxidot, tisztítják levegőnket, megakadályozzák a talajeróziót és megszűrik vizeinket. Rengeteg nélkülözhetetlen és jótékony tulajdonságukkal fontos szereplői a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
A Terra műhold MODIS-szenzorának adatai alapján a világ tíz legnagyobb mértékben erdővel borított országa:
1. Oroszország – 815 millió hektár
2. Brazília – 497 millió hektár
3. Kanada – 347 millió hektár
4. Egyesült Államok – 310 millió hektár
5. Kína – 220 millió hektár
6. Ausztrália – 134 millió hektár
7. Kongói Demokratikus Köztársaság – 126 millió hektár
8. Indonézia – 92 millió hektár
9. Peru – 72 millió hektár
10. India – 72 millió hektár
Ázsia
Legnépesebb kontinensünkön Oroszország északi, boreális erdei, Kína lombos ligetei, Indonézia mangroove-rengetegje és a Himalája mentén elterülő facsoportok alkotják a legnagyobb kiterjedésű erdőségeket. Itt található a világ leggazdagabb, legdiverzebb zöldövezete. Talán sokak számára meglepő lehet, de az oroszországi erdők mérete még az Amazonas lombkoronáit is megelőzik, a világ fáinak több mint egyötöde található itt.
Az Amazonas és a kongói esőerdők
A világ második legnagyobb kiterjedésű erdősége Dél-Amerikában található, a bolygó tüdejének is nevezett Amazonas esőerdeiben. A hatalmas méretű esőerdő kilenc országon át terül el, Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela is részesül belőle, azonban legszámottevőbb hányada, csaknem 60%-a Brazília határain belül található.
Az esőerdő állítólag a világ biológiai sokféleségének 10%-ának ad otthon, ez több mint hárommillió vadon élő állatot és többezer fafajt jelent. Az Atlanti-óceán másik oldalán a Kongó folyó medencéjében és a terület mellékfolyói mentén húzódnak meg a kongói esőerdők. Közép-Afrika kilenc országának trópusi, széleslevelű erdői a világ azon kiveszőben lévő területeinek egyike, melyek több szenet nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak.
Észak-amerikai erdők
Kanadának, az Egyesült Államoknak és Mexikónak összesen 723 millió hektárnyi zöldterülete van. Kanada faállományának nagyját lucfenyők és jegenyefenyők alkotják, míg délebbre a tűlevelű erdők fokozatosan váltanak át lombhullató fatelepekbe, a köztes területeken vegyes erdőket kialakítva. Az amerikai kontinens legnagyobb területű országának, Kanadának 347 milliárd hektárnyi területét borítják fák, így a világ harmadik legzöldebb országa címet érdemli. Területének nagyjából 40%-át borítják erdők. Érdekesség, hogy az itt található fenyvesek arányaiban kétszerannyi szén-dioxid megkötésére képesek, mint a trópusi esőerdők.
Az Egyesült Államok mérete és elhelyezkedése alapján igazán változatos növényvilággal rendelkezik. Területe több égövre tagolható, a 310 millió hektáron elterülő erdei között így megtalálhatók tundrai és trópusi növények is.
A világ elveszett erdei
Vannak ugyan reménykeltő újraerdősítési kezdeményezések szerte a világon, mégis aggasztó a bolygó fás területeinek folyamatos visszaszorulása. 2000 óta a Föld több mint 104 millió hektárnyi erdőséget veszített el. Csak 2020-ban több mint 10 ezer négyzetkilométernyi addig érintetlen zöldterület esett az amazonasi útfejlesztések áldozatául.
Az erdők visszaszorulását nem pusztán az emberi tevékenység okozza, sajnos a klímaváltozás hatásai itt is tetten érhetők. Az egyre gyakoribbá váló bozóttüzek, hurrikánok, aszályok és egyéb szélsőséges időjárási események, sőt az invazív fajok elterjedése is felborítja az erdei ökoszisztémák működését.
Cikk és képek forrása: korkorosgazdasag.hu
