Eldobható helyett
Halomban áll a PET-palack a bolygónkon, és míg a fosszilisekből előállított műanyagok fokozzák a klímaválságot, az óceánokat, erdőket beborítva a szeméthegyek ökológiai katasztrófához is vezetnek. A nagy üdítőital-gyártó cégek fenntarthatósági fogadalmakat tesznek, de ez általában kimerül abban, hogy növelik az újrahasznosított műanyagok használatát. Arról azonban nem sok szó esik, amivel valóban tenni lehet a hulladékcsökkentésért, ez pedig a palackok újrahasználata. Ám léteznek olyan vállalatok hazánkban, akik ráálltak az újratöltésre, még úgy is, hogy a nagy áruházláncok sokszor nem segítik elő ezt a környezettudatos törekvést. A greenpeace olyan cégeket keresett meg, ahol már működik az újratöltés, bizonyítva ezzel, hogy mindenkinek megéri, ha környezetbarát a csomagolás.
A cikkben felsorolt példák arra szolgálnak, hogy rajtuk keresztül mutassuk be, milyen változásokat lehet és kell megtenni a hulladékcsökkentés érdekében. Az itt bemutatott példákon kívül léteznek hazánkban egyéb cégek is, melyek bevezették a palackvisszaváltást és újratöltést. A Greenpeace Magyarország politikailag és anyagilag független környezetvédő szervezet, nem fogad el támogatást államoktól, politikai pártoktól és cégektől.
A greenpeace korábban már beszámolt arról, hogy a betétdíjas italcsomagolásokat bevezető hazai törvénymódosítás jó irány az eldobható PET-palackok visszaszorításához. Ugyan a konkrétumok még nem ismertek, a szabályozás a tervek szerint 2023. júliusától lépne életbe. Az új törvényjavaslat azonban még mindig nem elég nagy lépés ahhoz, hogy látványosan csökkenjen a környezetszennyezés, amit az egyszer használatos csomagolások okoznak. Mindez lefordítva számokra: az éves szinten közel másfél milliárdnyi forgalomba kerülő PET-palack és kb. 700 millió aludoboz nagyjából kétharmada végzi szeméttelepeken, égetőkben, vagy egyenesen a természetben, óriási környezetterhelést okozva. De az eldobható boros- és sörösüvegeket sem hasznosítják újra nagy számban, ha pedig mégis újrahasznosításra kerülnek, a feldolgozás folyamata rendkívül energiaigényes.
Óriási környezetterhelésük ellenére hazánkban az eldobható kultúrát erősítő egyszer használatos PET-palackok, alumínium dobozok és italos kartonok a legelterjedtebbek, a valóban fenntartható betétdíjas italcsomagolások csak kis számban vannak jelen a boltok polcain. Sajnos a jelenlegi gazdasági szabályozások sem ösztönzik elégségesen az újratöltés terjedését.
A nagyüzemi sörfőzdéknél még részben megmaradt visszaváltós rendszer szinte az utolsó terület, ahol napi rutin a kiürült palackok újratöltése. Az italgyártó cégek többsége leginkább az eldobható csomagolóanyagok mellett tette le a voksát. Az italokat forgalmazó hazai kis és közepes méretű vállalkozások között azonban szerencsére több olyan jó példa is akad, ahol saját maguk kiépítette rendszerrel bizonyítják, hogy van létjogosultsága a betétdíj bevezetésének és a palackok, dobozok újratöltésének.
Betétdíjas bor és szóda
A több mint 25 éves múltra visszatekintő Varga Pincészet a borok piacán például az elsők között vezette be, avagy hozta vissza a betétdíjas borosüvegeket. Holott nem kis kockázatot vállaltak, amikor egy nagyobb beruházással megalapozták ezt a technológiát – mint azt Varga Mátétól, a Varga Pincészet egyik tulajdonosától és egyben kereskedelmi vezetőjétől megtudtuk. Mégis belevágtak és beleálltak a jó ügybe, mert fontosnak tartották a hulladékcsökkentést. A pandémia előtti időkben elérték a közel 90%-os visszagyűjtési arányt, ami azt jelenti, hogy a borosüvegeik nagy része visszakerült a vállalathoz újratöltésre. Sajnos a járványhelyzet őket sem kímélte és ez a szám – meglepő módon – visszaesett 65%-ra. A cég jelenleg is aktívan dolgozik azon, hogy visszaállítsák, sőt növeljék a 2020 előtti arányokat.
Hasonló tapasztalatokról tud beszámolni a Comix nevű vállalat, mely megkeresésünkre elmondta, hogy több más szódás vállalkozáshoz hasonlóan újratölthető műanyag palackokban forgalmaz szódavizet. Persze a szódavíz esetében régi hagyomány a betétdíjas rendszer, azonban a klasszikus szódavizes üvegeket már felváltották a keményebb műanyagból készült palackok, melyek akár több százszor is újratölthetők. A cég a többszörösen újrahasznált, majd leselejtezett palackokat pedig ledarálja, amiből aztán ún. szódatalpak készülnek mondta el nekünk Orbán Nikolett, a Comix Kft. munkatársa. A cég nem csak szódavizet, hanem oxigénnel dúsított vizet is árul szintén visszaváltható palackban. Ráadásul ezek a termékek a nagyobb áruházak polcain is megtalálhatók és ennek köszönhetően oda vissza is vihetők, ezért a palackok kialakításakor szempont volt, hogy a visszaváltó automatákkal kompatibilisek legyenek.
Sörök – nem elég hatékony a visszaváltási rendszer
A sörös cégek esetében kicsit más a helyzet: ott egyre nagyobb teret hódítanak az egy használat után szemétté váló alumínium dobozok. Ugyan az aludoboz 2-3 forintért visszaváltható az erre kijelölt automatákban, de épp az alacsony ár az oka annak, hogy az emberek egyszerűen inkább kidobják a kiürült dobozokat, melyek jó esetben a szelektív gyűjtőben landolnak. A dobozok egy része ezzel visszajut a körforgásba, de addig, amíg ilyen csekély a visszaváltási arány, ez nem sokat ad hozzá a környezetvédelemhez.
Az üvegpalackokat tekintve a nagyobb sörös cégeknél van létező visszaváltási rendszer, azonban az üvegekre meghatározott 25-30 forintos, igen alacsony betétdíj nem nyújt elég motivációt a vásárlóknak, hogy az italcsomagolásokat visszajuttassák az üzletekbe – így pedig nincs meg az a mennyiség, ami kifizetődővé tenné a cégnek az újratöltést.
A fennálló helyzetet tovább nehezíti, hogy a fogyasztó számára sokszor átláthatatlan, hogy melyik üveg visszaváltható és melyik nem, így nem csoda, hogy a vásárló is a kényelmesebb utat választja, azaz eleve aludobozt vásárol vagy egyszerűen nem foglalkozik a visszavitellel, mert az üveget nem mindenhol váltják be, és ha igen, nem sok pénzért, amiért megérné vele foglalkozni.
A kisüzemi, ún. kézműves sörfőzdék esetében pedig a nagy áruházláncok sem preferálják a visszaváltást, mert egyrészről nem akarnak bajlódni a logisztikával, de az is probléma, hogy általában sem méretre, sem pedig formára nem egységesek a kisüzemi sörösüvegek.
Egy kisüzemi sörfőzde, ahol bevezették az újratöltést
Mindezek ellenére mégis van olyan hazai kisüzemi sörfőzde, ahol az átlagosnál magasabb arányban váltják vissza a kiürült italcsomagolást. A Szent András Sörfőzde visszaváltható üvegeinek mintegy 70%-a visszakerül a céghez, mely végül kifizetődővé tette az általuk bevezetett, eleinte költséges betétdíjas rendszert. Bukovinszky Béla, a Szent András Sörfőzde ügyvezető igazgatója szerint óriási szerepe van az államnak abban, hogy egy jól átgondolt szabályozás szülessen azért, hogy a kisüzemi sörök csomagolása kapcsán is elterjedjen a visszaváltós rendszer, sok múlik a jövőre tervezett, erre vonatkozó új rendelet részletein.
Rendszerszintű változások kellenek
A kormányzati akaraton túl a gyártó cégeknek és a forgalmazóknak is óriási szerepe van abban, hogy valóban teret hódítson egy működőképes visszaváltási és újratöltési rendszer hazánkban. A jelenlegi betétdíjas törvénytervezetnél egy jóval radikálisabb szabályozást kell sürgetni, amely nem kizárólag az üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok újrahasznosítására, hanem a sokkal környezetkímélőbb újrahasználatra alapoz. Hiszen az elsődleges cél az egyre csak növekvő műanyagtermelés és a műanyagszennyezés visszaszorítása, és az ezzel együtt járó hulladéktermelés csökkentése.
A Greenpeace Magyarország megbízásából végzett felmérés szerint is a megkérdezettek több mint 80%-a támogatja a palackok újratöltését. Ha ez a hajlandóság a valóságban is így működne, nagy lépést tennénk az igazán környezettudatos hulladékgazdálkodás felé. Ha a nagy cégek végre bevezetnének egy jól működő visszaváltási, újratöltési rendszert, akkor egy kis odafigyeléssel nekünk, vásárlóknak is felelősségünk van abban, hogy újabb lépést tegyünk előre a környezettudatosság jegyében.
(Szerk.: A Greenpeace által is szignált, a Humusz gondozása alatt megszületett betétdíjas állásfoglalás ITT olvasható)
Forrás: greenpeace.org
